Az Íróiskola legnépszerűbb órái közé tartoznak azok a szombati előadások, ahol kortárs írók, költők rendhagyó előadásokat tartanak.
Januárban újabb kurzus indul a Magyar Írószövetség öt éve alapított Íróiskolájában, amelynek hallgatói fejleszthetik íráskészségüket, emellett sokszínű képet kaphatnak a 20. és 21. századi magyar irodalomról is.
A Magyar Írószövetség 2008-ban indította útjára Íróiskoláját. Azóta fokozódó érdeklődés övezi, 2011 szeptemberétől pedig megújult tematikával vette kezdetét az akkreditált képzés.
A szemináriumvezető tanárok nem csupán oktatnak, de segítenek a tájékozódásban, a szakmai kapcsolatépítésben, a legjobb írások publikálásában is. Két évfolyamos, négy szemeszteresre tervezzük mindig az induló évfolyamot, de az utóbbi években az anyagi válság beköszöntével előfordult már, hogy egy közös, összevont évfolyamba tömörítettük a hallgatókat – mondta el Mezey Katalin József Attila-díjas költő, prózaíró, az Íróiskola egyik tanára.
Az Íróiskolában minden esztendőben van írásgyakorlat, ahol a diákok saját írásaival, azok megbeszélésével foglalkoznak.
„A szemeszter elején megbeszéljük, milyen műfajt művelt, kedvelt legjobban eddig a hallgató, verset írt vagy inkább prózát, esetleg drámát, egyáltalán miben próbálta ki magát eddig. Később pedig minden írásgyakorlat órán valamelyik hallgató új műveit beszéljük meg” – beszélt a tematikáról Mezey Katalin.
Ezen kívül irodalomismeret és 20-21. századi magyar irodalomtörténet képezi az oktatás alapját. Az irodalomismeret az emberi kultúra kezdetétől kibontakozó és egy-egy irodalmon belül is megmutatkozó műfajokat dolgozza fel. A tárgy kiemelten kezeli a 20-21. századi irodalom történetét, elsősorban a magyar kortárs irodalmat, ugyanis ez az az időszak, amelyet az iskolai tanulmányokban kevésbé lehet megismerni – jegyezte meg Mezey Katalin.
„Az írásgyakorlat órákon a különböző műfajokat is megjelölünk meg a hallgatók számára, amelyekben jó, ha kipróbálják magukat. Versírásra külön nem szoktam felkérni mindenkit, de például a kis prózai műfajokra igen. Ez az első műfaj, amivel el szoktunk indulni, az első két szemeszterben ilyen jellegű feladatokat kapnak a diákok. Ezekre azért van szükség, mert aki a rövid prózában ütőképesen, jól tud fogalmazni, annak esélye van arra, hogy később egy nagyobb lélegzetvételű írásban is megállja a helyét” – fogalmazott Mezey Katalin.
Az írásismeret órákat a Erős Kinga esszéista, prózaíró és Baán Tibor költő oktatják. Szentmártoni János József Attila-díjas költő, a Magyar Írószövetség elnöke a kortárs magyar irodalomtörténetre készíti fel a hallgatókat, miután az órákon megtudja, hogy egyáltalán mi az, amit ismernek már a magyar irodalomtörténet legutóbbi évszázadából a hallgatók. Ezekre az ismeretekre alapozva különböző művek bemutatásával viszi közel a hallgatókat a kortárs magyar irodalom nyelvéhez, stílusaihoz, amelyeknek az ismerete egy mai író, költő számára nagyon fontos.
Mezey Katalin hozzátette: az Íróiskola csak öt éve indult, ez még nem akkora idő, hogy egy irodalmi pálya kialakuljon, egy nevet megismerjenek. A mai magyar irodalmi életben egyébként is nehéz feltűnni, hiszen nagyon sok fórumon lehet megjelenni és ezeknek a fórumoknak az olvasói nem mindig ugyanazok.
„Az elmúlt évekből az egyik legsikeresebb diákunk volt Kósa Sándor, akinek az Ünnepi Könyvhétre jelent Mintha című első regénye. Több folyóiratban is publikáltak már volt hallgatóink: Hemera Anette, aki elsősorban verseket, prózaverseket ír; Cs. Kovács Márta, aki prózaíró és elbeszéléseivel jelentkezett vagy például Szatmáry Dalma, aki szintén prózaíró, sőt esszéista is” – sorolta az eddigi sikereket Mezey Katalin.
Az Íróiskola legnépszerűbb órái közé tartoznak azok a szombati előadások, ahol kortárs írók, költők rendhagyó előadásokat tartanak klasszikus nagyjainkról, de a társművészetek területére is kitekintenek. Meghívott előadó volt már mások mellett Bereményi Géza, Czigány György, Csender Levente, Ferdinandy György, Iancu Laura, Illyés Mária, Jókai Anna, Kányádi Sándor, Kiss Benedek, Lackfi János és Oláh János is.
