Frankfurtban és nálunk is az erotikus, úgynevezett felnőtt témájú könyvek fogytak a legjobban, pedig egyszer már lezajlott a pornográf könyvek lefutása.
Úgy tűnik, véget ért a magyar könyvpiac 2008 óta tartó zsugorodása, az idén enyhe növekedésről számoltak be a könyvpiac szereplői – mondta el Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke, hozzátéve ugyanakkor, hogy jövőre a tankönyvpiac államosítása következtében várhatóan drámaian csökken majd a könyves ágazat forgalma.
A szervezet elnöke szerint öt év óta az idén fordult elő először, hogy a könyvpiac szereplői növekvő forgalomról számoltak be. Rámutatott, hogy bár pontos adataik még nincsenek, és az év legfontosabb könyvkereskedelmi időszaka, az őszi-karácsonyi könyvvásár sem ért véget, az eddigi beszámolók azt mutatják, az idén nemcsak nominálisan növekedett, hanem valóban fellendült a könyvforgalom. „Valóságos növekedésről csak akkor beszélhetünk, ha a könyvforgalom az infláció felett növekszik” – hangsúlyozta a vezető, hozzátéve, hogy jelenleg négyszázalékos nominális emelkedéssel számolnak.
Zentai Péter László megjegyezte, azt nem tudni, hogy a fellendülés mennyire lesz tartós, de szerinte mindenképp öröm, hogy a könyvpiac el tudott rugaszkodni a gödör aljáról.
Az elnök szerint a forgalom növekedése a kiadók erős kínálatának köszönhető, az elmúlt öt évben nem volt ennyire sokrétű, a társadalom valamennyi szeletét megszólító könyvkínálat. „Valószínűleg társadalompolitikai okok is állnak mögötte, hiszen a könyvvásárlás másodlagos fogyasztásnak minősül: akkor vásárolnak az emberek könyvet, ha biztonságban érzik magukat” – fogalmazott Zentai Péter László.
Arra a kérdésre, hogy mely könyvek aratták a legnagyobb sikert, az elnök elmondta, hogy Magyarország sem tudta kivonni magát a nemzetközi trendek alól, és ahogy a frankfurti könyvvásár igazgatója, Jürgen Boos is jelezte a rendezvény megnyitóján, a legnagyobb sikerük az erotikus, felnőtt témájú történeteknek volt 2013-ban. „A magyar piacon is nagy sikert arattak ezek a könyvek, az egyik sorozat három kötete például hetekig vezette a slágerlistákat. Ez persze nem feltétlenül üdvözlendő. Ha nagyon udvarias akarok lenni, akkor ezek a könyvek stílusukban a szürke valamennyi árnyalatát felvonultatják” – vélekedett. Hozzátette, a felnőtt könyvek sikere a könyvszakmát is meglepte, hiszen a rendszerváltás után egyszer már lezajlott a pornográf írások felfutása, majd gyors lecsengése.
Az elnök szólt arról is, hogy kis sikert elértek, amikor a Nemzeti Kulturális Alapnál pályázatot írtak ki 100 millió forintos keretösszegben a szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok támogatására, az ágazat ugyanis évek óta mélyrepülésben volt. „Hogy a romlást meg tudta-e állítani ez a támogatás, csak a részletes statisztikából fog kiderülni” – tette hozzá.
Zentai Péter László az idei év negatív változásai között említette a tankönyvforgalmazás államosítását, amely nagy kárt okozott a könyvkiadásnak is. „Egy olyan cégbe szervezték a feladatot, amelyről a kezdettől fogva tudni lehetett, hogy nem lesz képes hiánytalanul ellátni azt, hiszen az eredeti feladatát, a könyvtárellátást sem tudta teljesen sikeresen művelni” – utalt az elnök a Könyvtárellátó Nonprofit Kft-re (Kello).
A tankönyvforgalmazás államosításával a könyvszakma elesett a nyár végi, ősz eleji bevételeitől, amely időszak amúgy az eladásokat tekintve mélypont a könyvpiacon. „Ezzel nagyon komoly financiális vákuum jött létre, a könyvkereskedők nagy része eladósodott, a kifizetések pedig tovább tolódtak” – tette hozzá.
Mint megjegyezte, a Kello nem tudta ellátni a Márai-program által rárótt feladatait sem, így mintegy 200 millió forintot nem fizettek ki a kiadóknak, a könyves vállalkozásoktól pedig nem kerültek el a könyvek a könyvtárakba.
„Mellbevágó élménynek” nevezte az elnök azt is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) október végén összesen hetvenmillió forintos bírságot szabott ki négy könyvterjesztő vállalkozásra, mert úgy ítélte meg, hogy azok versenykorlátozó megállapodásokat kötöttek kiadókkal. Zentai Péter László szerint a hivatal olyan eljárásért büntetett, amelyért nem a könyves vállalkozások a felelősek, hiszen ők az évszázados könyvkereskedői szokásjognak megfelelően, a kiadók által megszabott áron értékesítették a könyveket a hazai könyvpiacra jellemző bizományosi rendszerben. „A tulajdonos szabja meg az általa birtokolt termék árát, a bizományosi rendszer így működik. Nemcsak nálunk, hanem az unió 18 országában” – mutatott rá az elnök, aki szerint mindez elkerülhető lett volna, ha a kormány előveszi a MKKE által hat éve kidolgozott törvényjavaslatot. Szerinte a GVH döntése a teljes magyar könyvkiadást kriminalizálta.
Zentai Péter László élesen bírálta a tankönyvkiadás államosítását is, amely mintegy 50 kiadót hoz lehetetlen helyzetbe és több száz tankönyvíró megélhetését veszélyezteti. Az elnök szerint ráadásul a versenyhelyzet kiiktatása minőségromlást fog okozni. Hangsúlyozta: a tankönyvkiadók kemény piaci versenyben, saját anyagi befektetéseikkel vívták ki pozícióikat. A magyar tankönyvkiadás eredményességét mutatja, hogy az elmúlt két évben kétszer is magyar tankönyvet választottak Európa legjobbjának a frankfurti könyvvásáron – hangsúlyozta az elnök, aki szerint hiába mutat az idén eredményeket a könyvpiac, jövőre várhatóan drámaian, 16 milliárd forinttal csökken a könyves ágazat forgalma a tankönyvpiac államosítása következtében.
