Kincskereséskor előkerülő és így közgyűjteménybe nem kerülő régészeti leletek is védett javaknak minősülnek.
Több kulturális tárgyú törvény alapvetően jogtechnikai jellegű módosítását fogadta el az Országgyűlés hétfőn 278 igen, 49 nem szavazattal és egy tartózkodással.
A Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter által beterjesztett javaslat a muzeális intézményekről szóló törvényben többek között kiegészíti a nyilvános könyvtárakra vonatkozó alapkövetelményeket, valamint rögzíti, hogy a nyilvános könyvtárak jegyzékét a miniszter vezeti.
A kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításával a Magyarország területén kincskereséskor előkerülő és így közgyűjteménybe nem kerülő régészeti leletek is – a törvény erejénél fogva – védett javaknak minősülnek, így azokat csak a hatóság engedélyével és ideiglenesen lehet kivinni az országból. Ezentúl a miniszter jóváhagyása szükséges állami tulajdonban álló műemlékek átruházásához és megterheléséhez, vagyonkezelőjének kijelöléséhez vagy megváltoztatásához, továbbá bármely olyan jogügylethez, amelynek következtében az állam tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett.
A kulturális diplomácia érdekében a kulturális javak védettsége megszüntethető lesz abban az esetben, ha a tárgy végleges külföldre vitelét nemzeti kulturális érdek indokolja, tehát amennyiben az közérdekből történik, és a széles körű bemutatás, valamint hozzáférés biztosítva lesz. A módosítás ugyanakkor rögzíti, hogy védett kulturális javak csak ideiglenesen, ideiglenes kiviteli engedéllyel hagyhatják el az országot.
A kulturális javakkal kapcsolatban új kategóriákat hoz létre a jogszabály-módosítás. A közgyűjtemények és a magántulajdonban lévő, védetté nyilvánított kulturális javak mellett megjelenik a nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény és a közérdekű kulturális értékek kategóriája, amelyeket a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája vesz nyilvántartásba.
A módosító szerint a Forster-központ látja el a Magyarország területén jogellenesen eltulajdonított, valamint az országból jogtalanul kivitt vagy ilyen módon behozott kulturális javak visszakövetelésével, illetőleg visszaadásával kapcsolatos teendőket is.
A kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításával a nemzeti emlékhelyek körébe bekerült a Fiumei úti temető, valamint a pannonhalmi Bencés Főapátság is.
Zárószavazás előtt rögzítették a törvényben azt is, hogy létrejön a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság, amelynek a házelnök lesz a vezetője. A testület feladata lesz, hogy őrködjön a kiemelt nemzeti emlékhelyek és azok környezete történelmi és műemléki megjelenésének, egységes arculatának megőrzése felett.
A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek fogalmi körének meghatározásával egészült ki, tekintettel arra, hogy a vonatkozó uniós jogszabály a visszaszolgáltatási eljárás feltételeként határozza meg az érintett tárgynak besorolását ebbe a körbe.
