A mai Magyarországon a politika kisajátítja a nyelvet, ezért egyre több szó veszíti el „őszinteségét és ártatlanságát” – véli a Neue Zürcher Zeitung című svájci lapban megjelent cikkében Wilhelm Droste, a kilencvenes évek eleje óta Magyarországon élő német lektor, író, fordító és kiadó.
A cikk írója úgy véli, a nyelv a monologizálás eszköze lett, ami nem meglepő abban az országban, ahol a miniszterelnök aggasztó képességgel ad el nemzeti sikerként minden, főleg nemzetközi színtéren bekövetkező katasztrófát. Az ország, mint egy önfeledt kirándulóhajó, a szerző szerint egy sziklazátony felé közeledik, ám Orbán Viktor az elragadtatott és jóhiszemű utazók tapsa közepette gondtalan üdülést, csodálatos panorámát és garantált boldogságot ígér mindenkinek.
A monologizálás azonban az ellenzékre ugyanúgy jellemző, bár lett volna lehetősége a párbeszédre és a felelősségteljes cselekvésre, amikor kormányon volt. A nyelvi kisajátítás mintapéldái a „nemzet” és a „magyar” szavak, de kisebb szótárat lehetne összeállítani azokból a fogalmakból, amelyek már elveszítették „eredeti ártatlanságukat”, vagy egyenes úton vannak efelé – írja.
