A kultúrára fordított forrásokat nem csökkenteni, hanem növelni kell az EU országaiban, hiszen az ágazat a hozzá kapcsolódó szektorokkal együtt az európai gazdasági növekedés egyik motorja lehet. Erről Andrulla Vassziliu kultúráért felelős biztos beszélt kedden Marseille-ben újságírók előtt.
Az Európai Bizottság tagja Európa egyik idei kulturális fővárosában ismertette részletesen a nemzetközi sajtónak a Kreatív Európa programot, amelyre a következő hét évben, tehát a 2014 és 2020 közötti időszakban 1,46 milliárd eurót (mintegy 430 milliárd forintot) fordítanak.
Ebből a kultúra 31 százalékban részesedik, 56 százalék (mintegy 800 millió euró) az audiovizuális-filmes ágazatra, 23 százalék pedig a szektorokon átnyúló célokra jut. Utóbbiban szerepel 750 milliós plafonnal a kis- és közepes vállalatok számára 2016-től elérhető bankkölcsön-lehetőség.
Nyilvánvalóvá kell tenni EU-szerte, hogy a kultúra képes a gazdaság ösztönzésére, hiszen az európai GDP 4,5 százalékát adja – ez magasabb arány, mint például a vegyipar esetében – és 8,5 millió munkavállalót foglalkoztat. A Kreatív Európa programra jutó 1,46 milliárd euró 9 százalékkal nagyobb összeg, mint amit a jelenlegi hétéves időszakban az unióban az ágazatra fordítottak
hangsúlyozta Andrulla Vassziliu.
A kultúráért felelős biztos kiemelte: azért vonták össze egy közös programba a kultúrára, valamint a média- és audiovizuális szektora jutó, eddig külön kezelt forrásokat, hogy áttekinthetőbb legyen a támogatás, illetve a szektor szereplői egyszerűbben juthassanak hozzá a pénzekhez, amit egy új pénzügyi garanciaeszköz beépítése is megkönnyít.
A globalizáció, valamint a digitalizáció két olyan kihívást hozott az elmúlt években a kultúra számára, amelyet kezelni kellett. A Kreatív Európa program segít ezeket a kihívásokat kihasználandó lehetőséggé változtatni
fogalmazott a biztos, aki az audiovizuális művek esetében a koprodukciók minél szélesebb körű kialakítását sürgette.
A Kreatív Európa program, amelyet november 19-én hagy jóvá az Európai Parlament, majd utána az Európai Tanács, jövő januártól indul. A program keretében 250 ezer művész és kulturális szakember mutatkozhat be munkájával hazáján kívül, több mint 800 európai film kap terjesztési támogatást, legalább 2000 európai moziban jutnak forráshoz arra, hogy 50 százalékban európai filmet vetítsenek. Több mint 4500 könyv fordítását támogatják, hogy minél többen anyanyelvükön olvashassák az irodalmi műveket, emellett képzéseket szerveznek kulturális szervezetek és szakemberek ezrei számára.
Andrulla Vassziliu az 1985-ben útjára indított Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címről is beszélt, amelyet eddig 49 város (köztük 2010-ben Pécs) viselt, és idén Marseille (a Provence régió részeként) és Kassa tölt be.
Mint ismert, az ötlet Melina Merkuritól, az akkori görög kulturális minisztertől származott. A cél az volt, hogy közelebb hozza az embereket egymáshoz, hozzájáruljon egymás kultúráinak tiszteletéhez, és erősítse az európai államok közötti kötelékeket. Nincs recept arra, hogyan kell jól megvalósítani egy ilyen projektet, hiszen nem minden tagállam tud annyi pénzt költeni az EKF-projektre, mint például jelenleg Marseille. A legfontosabb az, hogy olyan programot sikerüljön megszervezni, amely megszólítja az embereket, a társadalom minden rétegében
fejtette ki Andrulla Vassziliu.
Hozzáfűzte: a projekt sikeréhez nélkülözhetetlen, hogy az adott országban a politikai pártok mögéje álljanak, és az ne váljon semmiféle érdekek közötti csatározássá.
A dolog akkor jó, ha kétirányú: megmutatja az adott ország kultúráját Európának, és Európa is be tud mutatkozni ott. Hosszú távú stratégia részét kell képeznie, a programot követő évekre is kedvező hatással kell lennie a város, a régió, az ország életében.
A biztos dicsérte Marseille-Provence-t, külön kiemelve a régi kikötőben júniusban megnyitott Európai és Mediterrán Civilizációk Múzeumát, a Mucem-et, amely 200 millió euróból (60 milliárd forintból) épült.
A jövőben háromévenként az EU tagjelölt, illetve lehetséges tagjelölt országai számára is lehetőséget biztosítunk arra, hogy részt vegyenek az Európa Kulturális Fővárosa projektben
mondta Andrulla Vassziliu.
