„most a Vörösmarty téren siklott ki a vonat / az alkotó szitkozódva álomra szenderül / mérgében baltát ránt a részeg hentes / és egy félbevágott disznófej a kirakatba kerül”
Honvágy
hideg tengervíz csap ki a homlokodra
vékony madár verdes a város főterén
üres üvegeket kerget a vihar
markodban egy összegyűrt szerelmeslevél
most a Vörösmarty téren siklott ki a vonat
az alkotó szitkozódva álomra szenderül
mérgében baltát ránt a részeg hentes
és egy félbevágott disznófej a kirakatba kerül
halkan, kimérten mondod: bocsánat, hogy éltem
megtörlöd csöndben hullámverte homlokod
ígéred, többet sose jössz a széljárta térre
mire a névtelen huzat beránt egy ablakot