A 17 éves prágai gimnazista nyerte meg október 18-án a „Vitázik a világ ifjúsága” VII. nemzetközi döntőjét Budapesten, a BMC-ben megrendezett közép-kelet-európai retorikai rangadón. „Kell-e bojkottálni a nagyszabású sportesemények megrendezését azokban az országokban, ahol megsértik az emberi jogokat?” Erről a kérdésről folyt a vita a döntőn. A „Jugend debattiert international”(JDI) projekt és a mai vitakultúra kapcsán Lantos Erzsébet retorika tanárral beszélgetünk. Kittemberger Dávid riportja és helyszíni tudósítása.
A 17 éves prágai gimnazista nyerte meg október 18-án a „Vitázik a világ ifjúsága” VII. nemzetközi döntőjét Budapesten, a BMC-ben megrendezett közép-kelet-európai retorikai rangadón. „Kell-e bojkottálni a nagyszabású sportesemények megrendezését azokban az országokban, ahol megsértik az emberi jogokat?” Erről a kérdésről folyt a vita a döntőn. A „Jugend debattiert international”(JDI) projekt és a mai vitakultúra kapcsán Lantos Erzsébet retorika tanárral beszélgetünk. Kittemberger Dávid riportja és helyszíni tudósítása.
A IX. kerületi Budapest Music Center nagytermében közel 300 néző követte figyelemmel a záróvitát, amely a következő egyértelmű szabályok szerint zajlott: négy tanuló, egy vitakérdés, 24 perces vita. Dominika meggyőzően lépett fel a nagyszabású sportrendezvények bojkottja ellen, és kiváló retorikai képességeivel elnyerte a zsűri elismerését. „A vita művészetét az egyetemen és későbbi életem során is jól tudom majd hasznosítani “, kommentálta győzelmét a cseh lány. A döntő vitáig hosszú utat tett meg a két cseh, a lett és az ukrán fiatal: miután megnyerték saját hazájukban a regionális és az országos fordulókat, bejutottak a budapesti nemzetközi döntőbe, melynek előfordulóiban alaposan odafigyeltek vitapartnereikre, és kiemelkedő érvelésüknek köszönhetően bekerültek a legjobb négy közé. A részt vevő országok – Magyarország mellett Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Oroszország és Ukrajna – két-két legjobb vitázójának jutalma egyhetes budapesti utazás volt, melynek során elmélyíthették retorikai ismereteiket és kapcsolatokat köthettek más országok fiataljaival.
A Vitázik a világ ifjúsága arra ösztönzi a tanulókat, hogy kritikusan vizsgáljanak meg aktuális társadalompolitikai témákat. A német nyelvű viták során a diákok idegen-nyelvtudásukat használják és fejlesztik. „A vitára való készségben egy demokrácia minősége mutatkozik meg. Diktatúrában életveszélyes lehet az uralkodó véleménnyel szembeforduló szó, demokráciában viszont az ellenvélemény és kifejezése a létfenntartó oszlop.“ – emelte ki Elmar Brok, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának elnöke a projektet a döntő elején tartott köszöntőbeszédében. Kassai Viktor, 2011-es év legjobb játékvezetője, a projekt magyar fővédnöke elmondta, hogy mivel munkája során neki is rengeteget kell érvelnie, ezért nagyon örül, hogy jelen lehetett, és tanulhatott a vitákból.
Lantos Erzsébet közel három évtizede foglalkozik beszédtréningekkel, retorikával és a vitakultúra fejlesztésével. Mint külső, független szakértő, a Librarius kérésére elemzi olvasóink számára a JDI projekt kapcsán felvetődő aktuális vitakultúrát érintő kérdéseket.
Mi a véleménye a JDI projektről?
Kiváló lehetőség az emberi szó erejének megtapasztalására, a kollektív tanulásra és persze arra is, hogy ki-ki megmutassa, hogy Ő hol tart ezen az úton. Mi lehet ennél fontosabb egy diák számára? Talán még az együttlét varázsa, a várakozás izgalma, a küzdés maga. A tolerancia, a kreativitás és a szabadság lehetősége. És ez itt mind adott.
Kik veszik igénybe ma Magyarországon a retorikai oktatást?
Már a magyar üzletemberek és közszereplők is kezdik felismerni, hogy a beszéd alapvető munkaeszközük, melynek hatékony használata nélkül nincs szakmai előmenetel. Tanítványaim között van: közgazdász, jogász, vállalkozó, közép és felsővezető, tanácsadó, tréner, terapeuta, kutató, tanár, egyetemista (időnként egy-egy középiskolás is), lelkész, tolmács, edző, póker játékos, nyomozó, gazdasági és politikai elemző, civilszervezetek segítői, önkormányzati és országgyűlési képviselő …
Milyen szerepe van ma a retorikának olyan kommunikációs platformok mellett, mint a PR, vagy a közösségi média?
A retorika a görögöknél, a rómaiaknál az élet iskolája volt.
Ma sem kevesebb. Életünk hálója, szövedéke. Maga az élet. A mód, ahogyan megnyilvánulunk a világ felé, a bennünk rejlő erő, ami utat tör magának. Iránytű, útvonaltervező – kommunikációs GPS mindazok számára, akik készek az önálló és építő kritikai véleménynyilvánításra. Önmagunk vállalása, a kreativitás megélése. A szabadon szólás lehetősége, nem bátorság többé, hanem lehetőség, ami visszavezet Nietzsche definíciójához, amely a retorikát a szabadság, a jó értelemben vett tolerancia és az esztétikum világába helyezi.
Kik ma Magyarországon a retorika nagymesterei?
Ezzel a kérdéssel megfogott, hiszen ez ízlés dolga is. Közszereplőink helyett, Wacha Imre retorikaoktató/rétor munkásságát szeretném kiemelni. Közel 50 éves oktatói/kutatói tapasztalatának eszenciája A korszerű retorika alapjai című munkája, ami egy kétkötetes gyakorlati kézikönyv. Segít újradefiniálni, értelmezni, aktualizálni napjaink kommunikációs kihívásait és a kihívásokra adandó válaszok lehetőségeit. Haszonnal forgatható bármely beszédhelyzet is legyen, ami előtt állunk.
Mennyi időt igényel egy retorikai „csiszolás”?
Mindig az elvégzendő munkától függ. Ha egy konkrét feladaton dolgozunk, esetünkben ez most legyen egy már megtartott beszéd utólagos elemzése, akár egyetlen konzultációval is elvégezhető, ami nem tart tovább 1-2 óránál. Ha az elemzésen túl, a feltárt hiányosságok javítása is cél, ebben az esetben 3-4 alkalomra is szükség lehet a legszükségesebb teendők elvégzésére. Minimálisan ennyi időt vesz igénybe egy beszéd kidolgozása is és persze mellette sok otthoni készülést.
Mi a munkamódszere?
A munkát az aktuális beszédállapot, a beszéden keresztül megjelenő személyiségjegyek-beszédszokások feltérképezésével kezdjük, hiszen ez a kiindulópont, erre építjük a korrekciós ill. fejlesztő foglalkozásokat, konzultációkat. A terápiás ill. tréning célok rögzítését követően már hozzáférést tudok biztosítani a célirányosan összeállított elméleti háttérirodalomhoz, ill. kezdődhet az érzetmintákon nyugvó tapasztalati tudás megszerzését segítő elemek kidolgozása, maga a gyakorlás, a próba, védett beszédkörnyezetben, a megfigyelés és elemzés szempontjainak állandó bővítése/mélyítése/pontosítása mellett, folyamatos visszacsatolást adva a gyakorlati alkalmazás eredményességéről. Mivel minden kulcsgyakorlatokról felvétel készül, így az bármikor letölthető, visszanézhető, elemezhető és így a mindennapi munka során, a kommunikációs helyzetekre való felkészülésnél is hasznos forrásanyagként szolgálhat.
A német kezdeményezésű közép-kelet-európai JDI mellett van még más retorikai verseny Magyarországon?
Idén tavasszal második alkalommal került megrendezésre a Budapest Open nemzetközi vitaverseny. Harminc országból közel 150 egyetemista ütköztette érveit fontos közéleti témákban, angol nyelven.
Magyar nyelvhez kötötten két országos megmérettetés; az Eötvös József Középiskolai Szónokverseny, aminek a döntőjét tavasszal, május közepén szokták tartani, ill. az Kossuth Szónokverseny, amit a bölcsészettudományi karok nappali tagozatos joghallgatói, teológushallgatói számára hirdetnek meg és az országos döntőre ősszel kerül sor. Az idei évben ez november 8-a, amikor egy előre elkészített beszéddel lépnek közönség elé a versenyzők és következő nap, 9-én kerül sor a rögtönzött beszédekre. Ehhez a versenyhez hagyományszerűen konferencia is kapcsolódik, melynek idei témája: a politikai beszéd.
Milyen a retorikai oktatás a közoktatásban?
Magyarországon az elmúlt fél évszázadban nem volt hagyománya a retorika oktatásának. 2000-től kezdődően a választható tárgyak között a beszédtechnika, retorika oktatása ismét szerepel.
Előzmények híján, ill. a szakemberhiány miatt, a retorika törzsanyagéhoz mérhető kiforrott szakmai oktatását jelen helyzetben még nem látom megvalósíthatónak.
A JDI projekt támogatói a Goethe-Institut, az Erinnerung, Verantwortung und Zukunft Alapítvány, a Közhasznú Hertie-Alapítvány és a Zentralstelle für das Auslandsschulwesen. A projektet 2005-ben indították, és eddig 8 ország több mint 10.000 tanulója vett részt benne. A VII. nemzetközi döntőt a Külügyminisztérium Német nyelvi képzési alapjának támogatásával valósították meg. A VII. nemzetközi döntő médiapartnerei az Origo.hu és a fluter – a politikai képzés szövetségi központjának ifjúsági magazinja. További információk a Vitázik a világ ifjúsága projektről: németül: www.jugend-debattiert.eu, www.facebook.com/JugendDebattiertInternational, magyarul: www.goethe.de/ungarn/jdi
