én az erőszak és az elnyomatás minden formáját
nincs énnekem semmi bajom senkivel amíg
– Evellei Kata írja az Apokrif vendégnaplóját a Librariuson.
(szeretetbeszéd)
mert én tényleg világéletemben azt mondtam
mindenkinek meg kell adni azt ami mindenkinek
és teljesen rendben vagyok azzal is ha valaki
én az erőszak és az elnyomatás minden formáját
nincs énnekem semmi bajom senkivel amíg
hát persze van amit mindenkinek be kell
ismerjük el vannak bizonyos egyezményes
mert hát azért az se jó ha átesünk a ló másik
szóval én nem azt mondom csak azt hogy
még szerencse hogy azért szaporodni nem
mert nehogy már az ilyennek gyereket
összefertőzni a fiatalságot még csak az
bele se merek gondolni hogy így egymással
és ne is beszéljünk azokról a szélsőséges
ki egyenest az utcára mintha azt hinné
ott a kiskorúak előtt fuj hát nem szégyellik
némelyik elképesztő hogy magának mit nem
mihelyt egy kis térhez jut már akkora a pofája mint
ez a nagy másság meg tolerancia az agyukra
tényleg nem értem miért kell ezt az orrunk alá
a tisztességes embert lassan már élni sem
még a végén oda lyukadunk ki hogy kötelező
na az lesz az a pillanat amikor én tovább nem
mert azt nem szabad hagyni hogy átvegyék a
persze a jogszerűség és törvényesség határain
de akkor keményen habozás nélkül oda kell
az ilyenek csak abból értenek ha néhányukat
van amit már nem lehet eltűrni a normális keretek
mert a helyével avval mindenkinek tisztában kell
és a provokatív viselkedésükkel csak magukat
ismerjük el az együttélésnek megvannak a maga
örülök hogy ebben ilyen szépen egyetértünk