Konferanszié: melyről egy vers két sora jutott eszembe: ottó ütött, talált ötöt. Illetve az, hogy bokszkesztyűben piszok nehéz lapozni. Bakos András írása A test a lelke mindennek című Librarius-esten hangzott el az RS 9 Színházban.
Az ökölvívás az olcsóbbik szabadidősport nálunk. Csak hatszáz forint egy hónapra, az asszonytornából két alkalom kerül ennyibe. Az asszonyok is, mi is a faluházban edzünk. Hattól fél hétig miénk a nagyterem egészen, amikor ők is odaérnek, fölvonulunk a színpadra, a vonógép összehúzza a függönyt. Bekapcsolódik minden fönti reflektor, decemberben, ha már áll a karácsonyfa, az égősor is. Ilyenkor nincs átjárás a nézőtér és a színpad között. Öltöznek az asszonyok, aztán fél órán át pörgős diszkózene szól, majd olyan, amire lassúzni lehetne. Ők csattogást hallanak a függöny mögül, néha kiáltásokat, végezetül dübörgést. Biztosan találgatnak, ahogyan mi is, hogy mit csinálhatnak. Minden titkokra fény derül, ha egyszer elromlik a vonógép.
Edzőnk, Sanyi bácsi Brassóban tanult bokszolni. Többszörös román bajnok, Balkán-bajnok és EB-ezüstérmes. A hadseregnél volt sportállása, aztán váltott, elvégezte a színművészetit, és játszott, erdélyi és magyarországi színházakban. Fontosabb filmjei: a 80 huszár és a Circus maximus. Barátaival tizenöt éve alapította meg nálunk a népszínházat. Darabjaik bemutatóját mindig itthon, a faluházban tartják, aztán a színjátszó csapat kisbusszal járja azokat a falvakat, ahol szórványban élnek a magyarok. Ezért mindnyájan tiszteljük Sanyi bácsit, először nem is akaródzott kezet emelni rá.
– Bocsánat! – mondtam, amikor első alkalommal eltaláltam a fején.
– Nem kérsz elnézést! – ordította torkaszakadtából, vérzett az orra. Megilletődtem, hogy tényleg így függnek össze ezek a dolgok, nekem addig csak magától vérzett az orrom, ütésre soha. Leengedtem a kezem, és megint elnézést kértem. Pedig tényleg nagyon szétdarabolja a meccseket, ha a bokszolók minden találat után elnézést kérnek egymástól. Sanyi bácsi szerint beszélni se kell menet közben, úgysem lehet érteni, mit mondunk, a nyár, vagy anyád, a foggumi miatt. Előfordulhat, hogy az ellenfél félreért valamit, és elfajul a küzdelem.
Ilyesmi velem még nem történt.
Az se hozott ki a sodromból, hogy egészen sokáig hiába nyújtottam ki a kezem ütés közben rendesen, nem értem el ezt a hatvankét éves embert. Ő ugyanis mozgás közben is tökéletesen érezte az én ütéstávomat, ezért sokáig megtehette, hogy leengedett kézzel lépkedett előttem, ingerkedve elém tolta az arcát, és csak pár centire rántotta hátra az egyeneseim elől. Máskor fölemelte a vállát, azzal blokkolta az ütésemet, a másik pillanatban villámgyorsan vágott vissza. Ezeket az ütéseit én sokáig csak fejjel tudtam védeni. A gyors visszaütést meg kell tanulnom, magyarázta, a ritmusváltás a legfontosabb a bokszban, és persze maga a balett. A balett ment is, úgy-ahogy, a gyors visszaütés azonban nem. Aztán mintha mégis. Vagy azért, mert épp rosszul mérte föl a távolságot, vagy direkt otthagyta a fejét, hogy bátorítson.
A család szerint hülyeség felnőtt fejjel ilyen veszélyes sportot választani, ám a kézilabdában, a vízilabdában és a futballban is több a sérülés, mint a bokszban. Ez nem benyomás, hanem statisztika. A legsúlyosabb sérülést itt a nagyobbik fiam osztálytársa, Süsü szenvedte el. A kormány vágta hasba, amikor edzésre jövet a faluház előtt elesett a biciklivel. Az orr nem számít, mert az olyan az ökölvívónak, mint a birkózónak a fül. Egyébként pedig nagyon vigyázunk magunkra. A függönyhöz nem érdemes közel menni, mert rálépve az aljára, nagyot lehet esni. Az is előfordul, hogy a színpadot berendezik asztallal, székekkel, trónnal, talicskával, olyankor kisebb a helyünk.
Akik bokszolni jönnek, Sanyi bácsi hatására előbb-utóbb valamelyik színdarabban találják magukat, mint szereplők. A lámpaláz kizárt, mert addigra mindenki otthonosan mozog a színpadon, és a levegője se fogy el.
Tibiről, a hentesről például a színpadon kiderült, hogy nagyon szép az orgánuma.
Misi a megyei rendőr-főkapitányság Boszorkánykommandójának tagja a legjobb karakterszínész. Volt nagy ijedtség, amikor a premierre nem ért oda, mert a nagylaki átkelőn két mázsa heroint találtak egy kamion rakterének falában, és neki biztosítania kellett a szállítmányt. Sanyi bácsi ugrott be helyette az erdélyi fejedelem szerepébe.
Relu, a magyarcsanádi román ortodox pópa például a Damjanich Jánosról szóló drámában pópát alakított. Szelíd ember, csak böjt idején ingerült, amikor olajos magvakon él. Olyankor azonnal vissza akar adni minden csapást, amit a fejére kap.
Az igazán nagy tehetségek nálunk csak megmutatják magukat, aztán eltűnnek, nincs mit tenni.
Norbikának, Európa-bajnoki bronzérmesünknek egy időben két élete volt, az éjszakai élete miatt kellett nélkülözni néhány évre a társaságát. Nemrég visszatért, és a Változnak az évszakokat énekelte, szintetizátorral kísérte magát a kabaréesten. Sanyi bácsi szerint ezzel talán megmentettük.
Péter, gyerekkori barátom öccse régebben kick-bokszolt, aztán idejött, és itt ragadt néhány évre. Egy ideig megszokásból még emelte a lábát, a rúgáshoz.
Harapni nem akarsz véletlenül? – ordított egyszer Sanyi bácsi, úgy, hogy a függöny túloldalán leállt a zene.
Néha bejön egy srác, mosolyogva int, aztán elmegy. Eleinte nem tudtam eldönteni, hogy bokszoló volt, színjátszó, vagy mindkettő. Sanyi bácsi szerint ez egy hiperérzékeny. Élete első meccsén megverte súlycsoportjának országos bajnokát. Aztán még ott, a stadionbüfében meghívta Sanyi bácsit egy kávéra, hogy megmondja neki, ő ezennel befejezte. Neki a sakk is túl agresszív sport. Azért csak most szól, mert eddig gyűjtötte a bátorságot, nem akart megsérteni senkit.
Néha még látjuk Petikét, aki vézna, de az egyenesei olyanok, mint a lórúgások. Úgy látszott, ez a gyerek négy év múlva mindenkit kiverhet a ringből az olimpián. Öt edzésre jött el, aztán elmaradt. Sanyi bácsi hiába járt hetente az anyjához a kocsmába, ahol pultos, az asszony a vállát vonogatta. Ő nem tud a gyerökre hatni, és Isten ments, hogy ő járjon elöl jó példával a nézőtéren, vagy a színpadon.
Amikor idejöttem, én is kikötöttem, hogy nem indulok versenyen, és Damjanich Jánost se szeretném alakítani élete utolsó napján. Sanyi bácsi tudomásul vette, de azért néha úgy tesz, mintha elfelejtette volna, és kész helyzet elé állít.
Eddig mindig kivágtam magam.
Eredetileg fogyni akartam, de a sporttól még jobb lett az étvágyam, ezért inkább erősödtem. Azelőtt három napig szuszogtam, mire fölástam a kertet – ahogy elkezdtem bokszolni, fél nap elég volt rá. Egyszer beleléptem egy felütésbe, megrepedt a lengőbordám, és három napig nem tudtam fekve aludni. Meggyógyultam, és minden jól ment: tovább erősödtem. Másfél év után az orvos kiszúrta, hogy magas lett a vérnyomásom. Fölírta a gyógyszert, amiről azt mondta, most már kifutásig szedni kell. Tanácsolta, hogy próbáljak fogyni, hogy ne romoljon tovább a helyzet – és igazság szerint érdemes lenne sportolni is valamit. Nem mondtam meg neki az igazat. Inkább elhagytam a vacsorát, ami addig a legfontosabb étkezés volt. Órarend szerint kezdtem enni, mint a kisbabák, naponta négyszer, és hordtam magamnak az ételt, táskában. Fél év alatt le is ment tíz kiló. Emiatt meg kellett felezni a gyógyszeradagot, mert délelőtt majdnem elaludtam, annyira lement a vérnyomásom. Idővel a felének a fele is elég volt, egy év után pedig el lehetett hagyni. Lement huszonkét kiló, ami már eléggé látszott. Ettől a faluban sokan azt hitték, beteg vagyok. Minden ismerős érdeklődött az egészségemről, és nem biztos, hogy mind el is hitte, amit mondtam. Amikor legközelebb, esküvőre mentünk volna, és fölvettem az öltönyöm, deréktól lefelé úgy néztem ki benne, mint Charlie Chaplin. Apám akkor azt mondta, most már jó lenne, ha ezt abbahagynám, mert nem lehet tudni, mi lesz a vége.
Dehogynem lehet tudni, mondta erre Sanyi bácsi. Függöny.
Csak nem mindegy, mikor. Az ő legutóbbi brassói osztálytalálkozójára minden kortársa vagy bottal jött, vagy járókerettel, vagy aknakeresővel. Én azonban még fiatal vagyok a negyven évemmel, nekem még gyorsulnom kell. És tényleg, gyorsulok is. Már akkor is eltalálom Sanyi bácsit, ha ő nem akarja, és edzés végén én bírom a legtovább a medicinroller-gyakorlatot: letérdelsz a szőnyegre, a kerekes tengelyt előre tolod, a lábad is kinyújtod, aztán vissza. Előnye, hogy egyszerre erősíti a hátat, a vállat, a hasat és a lábat. Hátránya, hogy könnyen pofára lehet vele esni, és akkor még védeni se tudod az arcodat, hiszen két kézzel fogod a tengelyt. A kerekek dörögnek a deszkán, mint az ég.
A nézőtéren ekkor már a halk, lassú zene szól.
Sanyi bácsi nemrég kinézett a függöny mögé, és azt látta, hogy a lassú zene alatt minden asszony térdel, előrehajolva.
Egy titokkal megint kevesebb: ezek imádkoznak.
