„Tanulság, ha van, csak ennyi: / Csibésznek kell kicsit lenni…” Müller Péter Sziámi és a csibészkedés magasiskolája – Böszörményi Gyula könyvajánlója.
Most komolyan: azt hiszitek, hogy könyvajánlót írni egyszerű? Akkor elárulom, hogy nem, kicsit sem az. Mert ugyebár itt van ez a könyv, melynek címe: kicsi, NAGY, közÉpső. Nem túl vaskos, viszont annál tartalmasabb (tán ezért is oly borsos az ára?), hisz ami benne találtatik, az bizony már rég hiányzott a hazai gyereklírából.
Aztán vagyok én, akinek meg kéne írnia a recenziót (szép magyarul: ajánlót), meg a kánikula, ami július végén csak ránk hemperedett, pedig már kezdtük remélni, hogy az a sok okostojás tudós téved az üvegházhatást, ózonlikat, globális felmelegedést illetően (oszt nem!). Azért az elszánt firkász (én) csak nekiveselkedne a munkának, ha a nyelve lóg is, öt kutyája pedig orral böködve, csaholva követeli, hogy inkább róluk kergetné a legyeket, hisz az értelmesebb tevékenység volna (meglehet). Ám alig pötyögöm le, hogy kicsi, NAGY…, csöngetnek. Feleségem kisKrisztit, sógornőm leánykáját vitte fagyizni, úgyhogy nincs mese, megyek, s nézem, amint egy irdatlan méretű daruskocsi dübörögve kér bebocsátást (jó, ez szerencsére képletes – csak a sofőr jönne be, ám ő sem kicsi). Hozták a térköveket, hová tegyék. Mondanám kapásból: ahová a nap sose… No de mégiscsak nekünk (meg minden előttünk elhaladónak) lesz belőle szép, új járda, szóval kifelé örülök (aztán már befelé is, mikor megtudom, hogy a cement ára holnaptól 200 Ft-al emelkedik, hála annak a magasságos útdíjnak, viszont nekünk még a mai áron hozták).
Térkő, cement a helyén, de a könyvajánló, az még sehol.
Pedig a Ciceró Könyvstúdió megérdemli a dícséretet (ismét), mivel a kicsi, NAGY, közÉpső című verseskötettel, mely idén az Ünnepi Könyvhétre jelent meg, ritka kincset adtak a kezünkbe. Ám mielőtt a beltartalomról szólnék, tisztázzunk valamit: EZ a kötet nem azonos a Kossuth Kiadó gondozásában tavaly megjelent hangoskönyvvel, pedig a címe ugyanaz! Akkor a CD-n Müller Péter Sziámi versein kívül Tóth Krisztina gyerekeknek szánt költeményeit is hallhattuk Für Anikó és Debreczeny Csaba előadásában.
EZ a kötet viszont „csak” Müller Péter Sziámi verseit tartalmazza – amit rögvest cáfolok, mivel a játékos, kedves, kacagtató költeményeken kívül benne vannak még, sőt, benne ÉLNEK Igor Lazin lényei is. Az illusztrátor nagyot alkotott. Ezek a varázsfestékkel, csudavonásokkal megteremtett figurák összekapaszkodnak, ölelkeznek Sziámi soraival, és szédült körtáncot járva fergeteges mesevilágot teremtenek az olvasó köré.
Sziámi versei (dalszövegei? – hisz kettő közülük dalként bukkant fel Szinetár Dóra nemrég megjelent, Árnyacska, szörnyecske című meselemezén) pedig…
Nos, kérem, én csak egy buta prózaíró vagyok, úgyhogy tőlem ne tessenek szakavatott, cikornyás és rettentő okos műelemzést várni. Én csupán annyit tudok, hogy ha gyerek van a közelben, akkor ezeket a verseket menten fel kell olvasni neki, vagy elolvastatni vele. Hogy miért? Mert viccesek, elgondolkodtatóak, csalafinták, kedvesek, meghökkentőek, gyerek módra bölcsek és kuncogiak, ahogy az Sziámitól, aki ma is csapatnyi lurkó apukájaként villogtatja költői pennáját, el is várható!
Kiadó: CICERÓ KÖNYVSTÚDIÓ KFT.
Oldalak száma: 48
Borító: KEMÉNYTÁBLA
ISBN: 9789635398195
A kötet nagy kedvezménnyel