Kiss Ottó legújabb kötete, a Szusi apó erdőt jár (megint) telitalálat. Nem hagyja lustálkodni a felnőttek agyát, és a gyerekek is szívesen veszik a kezükbe. Baranyai (b) András illusztrációi mellett jól szórakoznak Szusi apó furcsaságain, és néhol az övékhez meglepően hasonló logikai fejtegetésein is. Erről is kérdezte a szerzőt Németh Eszter.
A könyv remekül működik a gyerekeknél is, noha sokan állítják, hogy nem igazi gyerekkönyv. Hány mondatát ajándékozta a Szusi apónak számodra Boróka lányod?
Borókától valóban sokat tanulok, az utóbbi egy évben tett megállapításai közül néhányat le is jegyeztem, de hogy felhasználom-e majd, s hogy mire, azt még nem tudom. Szusi apóra viszont ez biztosan nem igaz, mert a szöveg körülbelül tíz éve született, a kislányom pedig csak két és fél éves.
Minden évre jut néhány kötet, tavalyelőtt Takács Marival a Régi kincsek és két lapozó, tavaly Kárpáti Tiborral a Liliputi trónkövetelők és Baranyai (b) Andrással a Focisták kézikönyve, most pedig egy újabb Baranyai illusztrálta mese. Beszélnél egy kicsit a kötet keletkezéséről?
A szöveg évekig pihent, aztán vagy öt évvel ezelőtt elkérte a Csodaceruza, hogy a Szerintem mindenki maradjon otthon… viszonylagos jó fogadtatása után Andrással csináljunk egy másik könyvet is. Akkor nem lett belőle semmi, de tavaly a Móra főszerkesztője is megnézte, és elkezdődött az igazi munka.
Tíz év alatt mennyit módosult a szöveg, csak finomítottad vagy történtek nagyobb változtatások is?
A lényeget tekintve nem változott, inkább csak finomítgattam, és bekerült néhány új szövegrész is, például a madaras: „Milyen érdekes ez. Ha megfosztjuk a madarat a tollától, könnyebb lesz, de mégsem tud elrepülni. Mert éppen az a kis többletsúly teszi őt képessé arra, hogy elszakadjon a földtől. / Mi, bölcsek sohasem szállunk fel, de amikor az élet nehéz súlyokat rak ránk, a tekintetünket mégis az ég felé fordítjuk – állapította meg a mester. ”
Baranyaival ez már a sokadik könyvetek. Milyen vele dolgozni?
Andrással nagyon szerencsés vagyok, abszolút profi. Mostanra kiderült, hogy a végeredmény akkor lesz a legjobb, ha mindent rábízok, legfeljebb néhány apró ötlettel állok elő. Persze mielőtt megjelenne az adott könyv, egyeztetünk, s ha szükséges, módosításokat teszünk a szövegben vagy a képanyagon.
Szusi apót már a neve is a keleti bölcsekhez soroltatja, de én érzek benne némi tisztelgést Weöres előtt is.
– Nem gondoltam ilyesmire. Bizonyára fel lehetne fedezni párhuzamokat vagy hasonlóságokat, de ahol hasonlóság van, ott különbség is, mondaná Szusi apó. És én jelen esetben inkább ez utóbbit érzem erősebbnek. Hogy mást ne mondjak, mindkettőjük vonatkozásában használom a mester kifejezést, de Weöres esetében ez valóban a tisztelet jele, Szusi apó esetében viszont kizárólag ironikus lehet.
Meg fricskát is érzek a Vízöntő-korszak álspiritizmusa felé. Ha már az általam vélt filozófiai háttérről beszélünk, van itt azért egy kis Rousseau:„Vissza a természethez!“, esetleg Dante sűrű sötét erdejében tévelyeg Szusi apó? Az különösen tetszett – bár talán egyedi áthallásA kis herceggel –, hogy pont rózsát nevel…
Amikor írtam, konkrétan egyikre sem gondoltam. Érzések szintjén persze jelen lehetnek bennem és az olvasóban is, hisz a felsorolt munkák is a közös tudás részei.
Min dolgozol most? Mit dedikáltathatok legközelebb veled?
Ati és a holdvilág címmel van egy mesém, azt készülünk feldolgozni a Cerkabella kiadóval. Igazi „békebeli” mesekönyv lesz, Hanga Réka már rajzolja. Nem tudok rá más szót: gyönyörűnek ígérkezik, talán karácsonyra megjelenhet.
Kiss Ottó: Szusi apó erdőt jár
terjedelem: 48 oldal
kötéstípus: keménykötés
illusztrálta: Baranyai (b) András
