Archív

Füves könyv kicsiknek

Ez a kötet híven követi a Mesés növények, növényes mesék hagyományait, ami jó, azon nem feltétlenül kell változtatni. (Mészöly Ági kritikája Fráter Erzsébet: Erzsébet királyné esete a rozmaringgal és más növényes mesék című könyvéről)frater erzsebet fuves konyve

A könyvesboltokban is bőven terem gizgaz. Az ember, úgy is, mint szülő, bemegy, és lépni sem tud a sok harsány, dekoratív (de nem szép), okos (de nem bölcs), cuki (de nem kedves) könyvtől. Mint Kiskunságban a vaddohány, tenyésznek szanaszét.

Ha figyelmesen kerülgetjük őket, mégsem nehéz kincset találni. Megbújik, mint a báránypirosító a parlagfű meg az átoktövis között, de ott van, észre lehet venni. Mert nem harsány, nem hivalkodó, de megkapóan szép, első látásra tudni lehet, hogy valami különleges van benne.

Fráter Erzsébet és Csíkszentmihályi Berta könyvéről van szó momentán. Klasszikus borító, finoman kidolgozott képpel, nem ordít, csak suttog felénk a polcról. Lapozz belém, érdemes, mondja, és már nyúlok is érte, érzem, nem csalódhatok.

Még az is érezheti, akinek nem volt dolga a szerzőpáros előző könyvével, amit két éve jelentetett meg szintén a Scolar kiadó. Ez a kötet híven követi a Mesés növények, növényes mesék hagyományait, ami jó, azon nem feltétlenül kell változtatni. Fráter Erzsébet – aki civilben a Vácrátóti Botanikus Kert munkatársa -, a mesékben és a szakszövegként is helytálló növényleírásokban egyaránt sallangmentes, letisztult nyelven ír, legyen bár magyar népmese, távol-keleti eposz vagy skandináv monda soron. Csíkszentmihályi Berta rajzai nem idomulnak a divatos illusztrációs trendhez, kevésbé elvontak, de különlegesek, megkapóak, szépek. Minden egyes meséhez fel tudja idézni az eredeti nép vagy kor képi világát úgy, hogy egységes marad a könyv arculata. A kötet az utolsó betűig tudatosan tervezett, homogén, mégsem unalmas.

Kicsik és nagyobbak számára is olvasható, felolvasható könyv ez. A növényleírások informatívak, színesek, még a kiskamaszok is (akinek a mese, főképp, ha haver is látja, ciki) szivacsként nyelik az ilyet. A latin elnevezések néha túlzásnak tűnnek, ennek ellenére nem tudományoskodó a szöveg. Nem mellesleg a felolvasó szülő is rácsodálkozhat, mi mindent nem tudott a naponta használt búzáról, mondjuk.

A rövid mesék talán túlságosan is lényegretörőek, de kiválóan felkeltik a komolyabbak érdeklődését a mesefeldolgozások eredetije után (ennek következében nálunk például Rámájana került elő). A rövidségnek hatalmas gyakorlati haszna is van: kilenc előtt két perccel is el lehet kezdeni még egy mesét, leírással együtt felolvasható bármelyik öt percen belül. Nem tudom, ki hogy van ezzel, nálunk elég nagy botrány kavarodik, ha holmi reggeli kelésre hivatkozva megpróbálom megúszni az esti felolvasást, pedig rég voltak már a srácok karonülők. De ezt a problémát, a királynés-növényes könyvnek köszönhetően, néhány hétre elfelejthetem.

A könyv bevezetője a szerző ars poétikája: leginkább a szülőknek szól; a szómagyarázó függelékében viszont a gyerekek is rákereshet egy-egy fogalomra vagy névre. A tudományos igényű szerkesztést mutatja a felhasznált irodalom listája, ami az érdeklődő nagyobbaknak mutat utat akár a növények, akár a mítoszok világa felé.

Igazi lányoknak is – fiúknak is, kicsiknek is – nagyoknak is mesekönyv az Erzsébet királyné esete a rozmaringgal. A szépirodalom és a tudomány, a szórakoztatás és a tanítás igenis járhat kart karba öltve, nem is kell hozzá más, mint egy megszállott természetszerető, magyarul-írni-is-tudó botanikus és egy alázatos, mégis fényesen tehetséges illusztrátor közös munkája.

(És egy kiadó, akinek egyre többet köszönhetünk a Semminél).

(Fráter Erzsébet: Erzsébet királyné esete a rozmaringgal és más növényes mesék, Illusztráció és könyvtervezés: Csíkszentmihályi Berta)

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top