Asztalos Zsolt Kilőtték, de nem robbant fel (kurátor Uhl Gabriella) című kiállítása képviseli Magyarországot az 55. Velencei Képzőművészeti Biennálén. A tervek szerint Mátrai Erik képzőművész Gömb című munkája is bemutatkozhat.
Gulyás Gábor nemzeti biztos október 1-jén hirdette meg az 55. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás magyar pavilonjában rendezendő kiállítás megvalósítására kiírt pályázatot. A december 2-ai beadási határidőig tizenkilenc érvényes pályamű érkezett be; korábban soha ennyi művész nem vett még részt a világ egyik legjelentősebb nemzetközi seregszemléjének tartott biennále magyar részvételére kiírt pályázaton.
A magyar részvételt szervező Műcsarnok közleménye szerint Asztalos Zsolt mellett Benedek József a Folyamatok és dimenziók; a Block Csoport a Folyékony látomás (kurátor Jozef Cseres); Bujdosó Attila, Csík-Kovács Zoltán, Jop Japenga és Sipos Melinda a Levegő-projekt; Czibor Éva a Cím nélkül; feLugossy László a Vezethetetlen (kurátor Beöthy Balázs); Halász András és Károlyi Zsigmond a Két festő; Jónák Tamás a Cím nélkül; Kokesch Ádám a Modul (kurátor Fenyvesi Áron); Koronczi Endre a Dal a meghiúsuláshoz (kurátor Frazon Zsófia); Kulinyi István az Egy város lenyomatai (kurátor Kiss Mónika); Elisabeth Ledersberger-Lehoczky a Quo vadis; Janos Schaab Molnar az „isujets”; Ősz Gábor A kép terminológiája (kurátor Marc-Oliver Wahler); Reigl Judit az Ikarosz álma (főkurátor Germain Viatte, társkurátorok Makláry Kálmán és Jean-Jaques Salgon); Szombathy Bálint, Minyó Szert Károly, Robitz Anikó és Szemző Tibor a Fotószuprematisták; Tamás Klára a Monumentális idők (kurátor Miskolczi Tibor); Tasnádi József A nagy pillanat (kurátor Farkas Viola), Várnai Gyula pedig a Sötét anyag (kurátor Hornyik Sándor) című kiállítás tervével pályázott.
A zsűri tagjai Gulyás Gábor mellett Bartusz György képzőművész, művészeti író, akadémikus, egyetemi tanár; Bordács Andrea esztéta, az Új Művészet szerkesztője, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense; Boros Géza művészettörténész, az Emmi Művészeti Főosztályának vezetője; Keserü Katalin művészettörténész, akadémikus, egyetemi tanár; Készman József művészettörténész, a Műcsarnok vezető kurátora; Sturcz János művészettörténész, egyetemi tanár, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetője, valamint Újvárossy László képzőművész, művészeti író, egyetemi tanár voltak.
Az értékelés két szakaszban történt: a zsűri a tervek tanulmányozása, majd a jelentkezők prezentációját meghallgatva egy szűkített mezőnyt választott, amelybe Asztalos Zsolt; a Block Csoport; Bujdosó Attila, Csík-Kovács Zoltán, Jop Japenga és Sipos Melinda; feLugossy László; Halász András és Károlyi Zsigmond; Kokesch Ádám; Koronczi Endre; Ősz Gábor; Reigl Judit; Szombathy Bálint, Minyó Szert Károly, Robitz Anikó és Szemző Tibor, valamint Várnai Gyula pályázata került be.
Mint a közlemény felidézi, a zsűri nagyra értékelte Reigl Judit műveinek bemutatási szándékát, álláspontja szerint azonban a magyar pavilonban továbbra is a feltörekvő kortárs magyarországi képzőművészet bemutatására érdemes a hangsúlyt helyezni, továbbá az épület technikai adottságai is jelentősen elmaradnak egy korszerű művészeti kiállítóhely adottságaitól. A nemzeti biztos ugyanakkor saját hatáskörében hivatalosan kezdeményezi a biennále főkurátoránál, Massimiliano Gioninál Reigl Judit meghívását a rendezvény központi tárlatára.
A pályaművek közül a bírálók kiemelkedőnek ítélték Kokesch Ádám, Várnai Gyula, Asztalos Zsolt, a Block Csoport és Ősz Gábor projektjeit, ezek közül Asztalos Zsolt Kilőtték, de nem robbant fel című pályaművét értékelték a legjobbnak.
A zsűri véleménye szerint Asztalos Zsolt következetesen végiggondolt és a végletekig lecsupaszított, de éppen így líraian emlékezetes projektje egyaránt kapcsolódik hazai és nemzetközi kontextusokhoz. Mivel a tervezett kiállítás formai és bölcseleti kérdéseket egyaránt több síkon jelenít meg, a biennále nagyközönsége számára is befogadhatóvá és érthetővé teszi a témáját.
Mint a bírálók kiemelték: „az I. világháború óta szerencsésen megtalált különböző bombák, lövedékek, gránátok (amelyek abszurd módon +szemre tetszetősek+, önmagukban design tárgyak) egy +hiba+ folytán selejtessé váltak, mintegy megtagadták a sorsukat. (A fel nem robbant bombák lelőhelyeit mind magyar, mind világtérképen megtekinthetik majd a látogatók.) Ezzel emberek életét +mentették+ meg, miközben jelenvalóságuk, létük folyamatos fenyegetést jelent, feszültséget kelt”.
A biennále magyar pavilonjában egy olyan installációt tekinthetnek majd meg az érdeklődők, amely kompaktságával, metaforikusságával és tágas gondolati horizontjával egyaránt kapcsolódik a 20. század történelmi traumáihoz, valamint a jelenkori magyar és európai társadalmi feszültségek közvetlen eredőihez – áll az indoklásban.
Gulyás Gábor a pályázattól függetlenül kezdeményezte Mátrai Erik képzőművész Gömb című munkájának kiállítását a biennále ideje alatt, de a hivatalos programon kívül, egy velencei szakrális helyszínen. Ennek szállítását, installálását, majd bontását a magyar pavilon kiállításával azonos időben végzik el a Műcsarnok munkatársai, így az számottevő többletköltséggel nem jár.
Valamennyi pályamű digitális változata 2013. január 4-től elérhető a www.velenceibiennale.com oldalon.
Forrás: MTI
