A Művészeti Akadémia közgyűlése tiltakozókkal és felszólalókkal.
Tiltakozók zavarták meg a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szombati közgyűlését, ahol többen egy transzparenst próbáltak kifeszíteni „Az MMA kirekesztő, a művészet szabad” felirattal, majd kivezetésük után a bejárat előtt tüntettek.
Fekete György, az MMA elnöke beszédének kezdetekor a NeMMA csoport tagjai és hozzájuk csatlakozó egyetemi hallgatók „Lépjetek ki! A művészet szabad!” felkiáltást skandálva próbálták távozásra bírni az akadémia tagjait, és kifeszíteni a transzparenst, de a biztonsági őrök kivonszolták őket.
Az MMA elnöke az eseményekre reagálva közölte: „egy aljas politika van” a megmozdulás mögött.
„Ezek az események is mutatják, milyen érdekköröket kezdett el sérteni az MMA léte, nekünk ezzel nem szabad törődnünk” – fogalmazott.
A csoport tagjai kivezetésük után a közgyűlésnek otthont adó Vörösmarty téri irodaház előtt tüntettek. Közülük Lődi Virág az MTI-nek elmondta: többnyire művészeti egyetemek tanárai és hallgatói csatlakoztak a tiltakozáshoz. Kiemelte: nem értenek egyet azzal, hogy az MMA köztestületi státuszt kapott, ezzel ugyanis az állam ahelyett, hogy kivonulna a kultúrából, felügyelni akarja a kultúrafinanszírozást.
A tiltakozók szerint félő, hogy „igazságtalan módon” osztják majd ki a kulturális támogatásokat, ráadásul a nagy horderejű változtatások előtt a szakma véleményét sem kérték ki. Mint a hangsúlyozták, az átalakulás a művészeti élet autonómiáját veszélyezteti.
„Amit Fekete György nyilatkozik vagy ami az akadémia honlapján megjelenik, az alapján ez igenis kirekesztő társaság” – fogalmazott Lődi Virág, hozzátéve: az MMA tulajdonképpen egy magánszerveződés.
A tiltakozók úgy vélték, az eddigi kultúrfinanszírozási rendszer is átgondolásra szorul, azt azonban közösen lenne kívánatos elvégezni. Mint a NeMMA blogján – http://nemma.noblogs.org/ – olvasható, a csoport létrehozásának közvetlen oka a Műcsarnok Magyar Művészeti Akadémiához csatolása.
Eközben a MMA tagjai között is vita bontakozott ki több kérdésben. Dávid Katalin művészettörténész kiállt az MMA elnöke mellett, és egy elméleti tagozat megalakítása mellett érvelt. Válaszában Fekete György közölte: ezt belátható időn belül nem látja megvalósíthatónak, létrehoznak azonban egy művészetelméleti intézetet, amelyben nem csak akadémikusok lehetnek tagok.
Keserü Katalin emlékeztetett arra a kiszivárgott tartalmú – számos bírálatot tartalmazó – magánlevélre, amelyet nyolc tagtársával együtt az elnöknek írt, és felvetette, hogy az MMA valamilyen módon fogja össze a DLA-val rendelkező fiatal művészektől a Kossuth- és Széchenyi-díjasokig az egész magyar művésztársadalmat.
A levelet szintén aláíró Novák Ferenc koreográfus örömét fejezte ki, amiért végre köztestületként működhet az MMA, hangsúlyozta azonban: „vannak a művészeti életben, akik másként gondolkodnak, mint mi, de ettől még nem szabad ellenségnek tekintenünk őket”.
Hozzátette: olyan köztestület tagja szeretne lenni, amely pártatlan szakértelemmel foglal állást hazánk művészeti életének kérdéseiben, egyben sajnálatát fejezte ki, amiért nem beszélgethetett a tiltakozó akció résztvevőivel.
Szakonyi Károly drámaíró hangsúlyozta: soha nem helyeselte „azt a háború előtti éveket idéző önkényes ítélkezést, hogy honfitársainkat magyarra és nem magyarra tagoljuk”, ahogy egy művész esetében is csak az általa létrehozott produktum számít, nem pedig vallási, szexuális vagy stiláris hovatartozása.
Csáji Attila festőművész emlékeztetett arra, hogy a „külvilág szemében Fekete György lett az MMA arca”, és hogy ennek következtében az elnök „egy-egy félresikerült mondata a média pergőtüzébe került”. Hozzátette, hogy Fekete György komoly hibákat vétett, kivételes, de megosztó személyiség.
Az MMA egyik alelnökeként tevékenykedő festő tiltakozott a médiában zajló, Fekete György elleni „vadászat” ellen, ugyanakkor figyelmeztetett: „nem helyezhetjük magunkat olyan magasságokba, hogy megítéljük mások magyarságát”.
Szemadám György festőművész „csak azért, hogy nagyjából tudjuk, kik vagyunk” felolvasta, hogy kritikusaik milyen jelzőkkel illetik az MMA művészeit.
„A miénk egy intarziába faragott, pántlikás, turulos hatalomátvétel, ideológiája gémeskút-szagú, köztünk vannak kerecsensólyom-tenyésztők” – sorolta a tagságot szórakoztatva.
Jókai Anna író arról beszélt, hogy mindenféle nyilatkozatból szövegösszefüggés nélküli „mazsolázások történnek”.
„Még nincs késő azon elgondolkodni: erkölcsileg elfogadható-e az, hogy egy emberről olyan dolgok jelenjenek meg, mint amelyek Fekete Györgyről. Ha másért nem, ezért kellene összetartanunk, hogy ez ne történhessen meg. Ha nem tudunk legalább a nagy dolgokban összefogni, ha megengedjük, hogy ebből egy ilyen darázsfészek legyen, akkor saját magunkat csúfoljuk meg és ártunk mindenfajta művészetnek” – fogalmazott.
Forrás: MTI
