A díjazott alkotást általában 400 ezer példányban szokták megvásárolni a franciák.
Jérome Ferrari Korzika szigetén játszódó regénye, a Le Sermon sur la chute de Rome (Szónoklat Róma bukásáról) című mű kapta meg szerdán a legrangosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t.
A 44 éves gimnáziumi filozófiatanár hetedik regényét a második körben, 5:4 szavazati arányban választotta ki a zsűri a hagyományosan a párizsi Drouant étteremben tartott ülésén. A költői nyelvezetű mű az elveszett illúziók regénye: a korzikai hegyek egyik kis falvában játszódik, ahol két fiatal férfi reménytelenül próbál harmóniát teremteni az emberek között.
A díjazott meglepetéssel és humorral fogadta a bejelentést. „Boldog vagyok, elsősorban a kiadóm miatt, amely hét éve kitartóan mögöttem áll, pedig a körülmények nem mindig voltak olyan kedvezőek, mint ma. Még nem mértem fel, mit jelent ez pontosan” – mondta, majd az őt lerohanó tucatnyi újságíróhoz fordulva mosolyogva hozzátette: „egyébként tudják, hogy ma újraválasztották Barack Obamát, nem tévesztettek egy kicsit irányt?”.
A díjnyertes regény az egyik legjelentősebb franciaországi szépirodalmi kiadónál, az Actes Sudnél jelent meg szeptemberben, amely egyebek mellett Kertész Imre regényeinek franciaországi gondozója. Eddig 90 ezer példányban kelt el, de mostantól az eladási listák élére kerülhet. A Goncourt-díj ugyanis jelképes pénzjutalommal – csupán 10 euróval – jár, ám marketinghatása jelentős: a díjazott könyvet a francia olvasók legalább 400 ezer példányban szokták megvásárolni, de volt olyan alkotás is, amely egymillió példányos kiadást ért meg. Az így támadt hírnév, publicitás pedig mindig meghozza az anyagi hasznot is a szerző és a kiadó számára.
Ferrari jelenleg Abu-Dzabiban, a francia gimnáziumban tanít, korábban az algíri nemzetközi gimnázium tanára volt, azt megelőzően pedig a korzikai Ajaccio egy gimnáziumában volt állása. A Franciaországhoz tartozó szépséges sziget Európa egyik legveszélyesebb régiójának számít, ahol a függetlenségért fegyveresen harcoló nacionalista csoportok és a helyi maffia között mindennaposak a véres leszámolások. Ez a környezet ihlette meg Ferrarit.
A regény címe utalás Szent Ágostonnak a hippói katedrálisban 410-ben Róma bukásakor elmondott beszédére, amelyben a világot egy emberi élethez hasonlította. A szerző szerint a Le Sermon sur la chute de Rome „egy szép parabola a kortárs reménytelenségről és hanyatlásról, amelynek végkicsengése valójában optimista: egy korszaknak a vége nem jelenti a világ végét” – foglalta össze műve üzenetét a szerző.
A történet az öreg Marcel Antonetti hazatérésével kezdődik egy kudarcokkal teli korzikai faluba, ahol meglepetéssel tapasztalja, hogy unokája, Matthieu, felhagyott sikeres filozófiai tanulmányaival, és gyerekkori barátjával, Liberóval átvették a falusi kocsmát. A céljuk, hogy a „világok legjobbikát” hozzák létre Korzikán. Az ígéretes kezdet után azonban a kocsmapultnál kénytelenek tudomásul venni, hogy nem tudják legyőzni az alkohol, a szex és a drog hatalmát, az utópia építése vérengzésbe torkollik.
A másik legjelentősebb francia irodalmi díjat, a főként formai újításokért adományozott Renaudot-t a zsűri a ruandai Scholastique Mukasongának Notre-Dame du Nil (A Nílus Notre-Dame-ja) című regényéért ítélte oda.
Forrás: MTI, fotó: the guardian
{jcomments on}
