Archív

Berkó Ferenc fotóművész első európai retrospektív kiállítása Párizsban

Budapest 1937

A Fotóhónap keretében nagy érdeklődés mellett nyílt meg Berkó Ferenc (1916-2000) fotóművész első európai retrospektív kiállítása a Párizsi Magyar Intézetben. (Venczel Katalin tudósítása)

A világhírű magyar emigráns fotósgenerációhoz (Brassai, Robert Capa, Lucien Hervé, André Kertész, Moholy-Nagy László, Martin Munkácsi) tartozó alkotót színes képein kívül elsősorban fekete-fehér aktképei, híres emberekről készült portréi és alkalmazott (ipari és reklám) felvételei tették világszerte ismertté.

tumblr l9d722WBFF1qbeumgo1 500 Az Egyesült Államokban elhunyt művész 12 évvel ezelőtti halála óta az első, nyolcvan képből álló átfogó tárlat magyar-francia-amerikai együttműködésben jött létre – és nyílt meg csütörtök este – Párizsban, és a közeljövőben Magyarországon is látható lesz: 2013. február 15. és április 7. között a pécsi Modern Magyar Képtárban, április 18-tól június 23-ig pedig Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tervek szerint jövő szeptemberben Szegedre, majd Bukarestbe és Rómába is eljut a Coloradóban található Berkó-gyűjtemény anyagából összeállított életmű-kiállítás – mondta az MTI-nek Varga Csaba, a tárlat magyar kurátora. Reményei szerint a kiállítássorozat párizsi nyitányával az egyszerű formai szépséget kutató Berkó igazi felfedezés lehet a francia és a magyar nagyközönség számára is.

Berkó Ferenc 1916-ban zsidó családban Nagyváradon született. Németországban nevelkedett, ahol művészi fejlődésére nagy hatással volt a Bauhaus-mozgalom geometrikus szemlélete. A harmincas években Londonban, majd Párizsban élt, itt alakította ki a formákra koncentráló, kortalan művészi vízióját, de ekkoriban sokat fotózott Magyarországon is. Felvételei angol, amerikai és francia újságokban (Liliput, Coronet, Photography, The Naturalist, Paris Magazin) jelentek meg. 1938-tól 1947-ig Indiában élt, ahol a brit haderő hivatalos fotósaként és filmeseként dolgozott. Moholy-Nagy László meghívására költözött Chicagóba, ahol az Institut of Design tanára lett, majd Colorádóban, Aspenben telepedett le, ott élt haláláig. Amerikában művészete André Kertész munkásságához hasonlóan szubjektívebb és absztrakt irányt vett, modern városképeiken a hétköznapi részletek esztétikai tartalmat nyernek, s mindketten a színes fotózás úttörőivé váltak.

berko-ferenc-1916-2000-usa-zoe-c-1939-1962338 Mirte Berko Mallory, a művész unokája, a kiállítás amerikai kurátora a megnyitón elmondta: nagyapja, aki életében többször váltott nevet és országot, tudatosan választotta magának a fotóművészetet, ahol nem léteztek számára földrajzi határok. “Ő a formák, a vonalak és a motívum felfedezésének élt, a világot a lencsén keresztül fedezte fel” – hangsúlyozta a kurátor. Hozzátette: “Nemzetközi ember volt, de valójában mindig magyar maradt, és Magyarországon érezte magát otthon”. Felidézte emlékeit Berkó Ferenc utolsó, 1995-ös magyarországi kiállításáról a Budapest Galériában, és köszönetet mondott azért, hogy nagyapja munkásságát Magyarország támogatásnak köszönhetően fedezhetik fel ismét Párizsban, amely meghatározó volt a magyar fotósgeneráció világhírűvé válásában.

Berkó Ferenc tárlatával párhuzamosan a Párizsi Magyar Intézet földszinti kiállítóhelyén A valóság dilemmája Magyar kortárs fotó 2.0 címmel négy fiatal fotóművész (Barakonyi Szabolcs, Kasza Gábor, Szabó Dezső, Szilágyi Lenke) dokumentarista jellegű munkái is megtekinthetők a mai Magyarország hétköznapjairól. Mindkét tárlat december 15-ig látogatható.

Forrás: MTI

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top