Ha nem adjuk át a következő nemzedékeknek kellő mélységben és szélességben az európai kultúra értékeit, súlyos identitásválság elé nézhetünk.
A kultúra ügynökei: a művészetközvetítés új útjai címmel a Művészetek Palotája és a budapesti Goethe Intézet közösen szervezett információs napot a Művészetek Palotájába (Müpa).
A rendezvény részét képezte egy konferencia, amely a helyi és az országos hatáskörű kulturális szervezetek, valamint az alap- és középfokú oktatási intézmények „legjobb és legeredetibb” művészetoktatási programjaiból válogatott. A német és magyar szakemberek összejövetelének középpontjában a több művészeti ágat magukba foglaló projektek álltak.
„Ha nem adjuk át a következő nemzedékeknek kellő mélységben és szélességben az európai kultúra értékeit, a saját kultúránk kincseit, súlyos identitásválság elé nézhetünk. A Müpának megnyitása óta egyik legfontosabb célja az értékek közvetítése” – hangsúlyozta köszöntőjében Káel Csaba, a ház vezérigazgatója.
Jutta Gehrig, a budapesti Goethe Intézet igazgatója arról beszélt, hogy Németországban az utóbbi években, különösen a gazdasági válság kitörése óta élénk vita folyik a kultúra közvetítésének módjairól. Hozzátette: néhány városban nemcsak azt kérik egy-egy esemény, fesztivál előtt, hogy tartalmi információt adjanak a szervezők, hanem csak úgy nyitják meg a forrásokat, ha előzetesen azt is pontosan rögzítik, mi módon, miféle eszközökkel jut el az adott program a közönséghez.
Az igazgató kifejtette: sok művész utasítja el ezt a követelményt, pedig nyilvánvaló, hogy ez a szemlélet lesz uralkodó a következőkben. Példaként említette a híres kasseli Documentát, amelyen másfél évtizede még csak művészettörténészek, tudósok tartottak a kiállításon vezetéseket. Idén civileket vettek igénybe, hogy egy egészen más nézőpontból mutassák be az anyagot, ami Jutta Gehrig szerint igen hasznos.
Ingrid Allwardt, a német Netzwerk Junge Ohren (Fiatal Fülek Hálózat) igazgatója azt mondta, a zeneközvetítés iránt elkötelezett szervezetként egész Európában figyelemmel kísérik a zenei élet fejlődését és tendenciáit.
„A zene mindig telibe talál, ez a mottónk” – emelte ki. Filmekkel illusztrálta projektjeiket, amelyek közül különösen érdekes volt a Hangzó Sport című, amelyben ötven-hatvan, kis és nagy kamaszokból álló csoportokba szerveződve bizonyították: a labda, a tornacipő talpa, a tornaszőnyeg és más sporteszközök hangszerként is működnek.
A német hálózat igazgatója arról számolt be, hogy ha egy-két valódi hangszer társul, a fiatalok fantáziája határtalan. Említést tett nyolc-kilencéves „komponistákról” is, akik az elektromos fogkefét és a műanyag poharat használták hangszerként. Az egyesület két versenye, a YEAH! Young EARopean Award és a Jop! Junge Ohren Preis a minőség felmérését, az archiválást és a kiemelkedő projektek népszerűsítését szolgálja.
A többi prezentáció mellett egy különleges formátum, a World Café kiscsoportos kerekasztal beszélgetéseinek keretében a személyes tapasztalatcserére is lehetőség nyílt.
Forrás: MTI
{jcomments on}
