„Számomra a Rolling Stones maga a megtérés volt, egyfajta áramütés, amely megváltoztatta az életemet” – Hobo emlékezik
Több mint ezer, többségében eddig publikálatlan fotót tartalmaz az 50 éves Rolling Stones zenekarról az a vaskos kötet, amely csütörtökön Magyarországon egy időben került a boltokba a brit megjelenéssel; az évforduló kapcsán Hobo (Földes László), a csapat egyik hazai szakértője idézte fel emlékeit.
„Számomra a Rolling Stones maga a megtérés volt, egyfajta áramütés, amely megváltoztatta az életemet. Kezdetben csak őrült rajongó voltam, később, megalapítottam a Hobo Blues Bandet, amely az általam írt Rolling Stones Blueszal lett ismert. Harminc évvel ezelőtt könyvem jelent meg a zenekarról, a félévszázados születésnap alkalmából július 28-án a Művészetek Völgyében a kapolcsi Hobo-klubban zenészbarátaimmal csak Stones-számokat fogunk játszani a magyar fordításaimban” – mondta Hobo.
Az első Rolling Stones-számot 1964 novemberében hallotta, amikor kötelező katonai szolgálatát töltötte Mezőtúron, és az őrtoronyban egy tranzisztoros készüléken a luxemburgi rádión befogta a Little Red Rooster (Kis vörös kakas) című dalt, Willie Dixon amerikai blues-szerzeményét az együttes előadásában.
„Az amerikai fekete zene az angol zenekarokon, elsősorban a Rolling Stoneson, az Animalson és a Yardbirdsön keresztül visszajutott az Egyesült Államokba, és lett nagyon népszerű a hatvanas évek közepén. Aztán Mick Jagger és Keith Richards elkezdte ontani saját szerzeményeit, ezeket lefordítottam: 1968-ban a Beggars Banquet című lemez nagyszerű dalai, például a Sympathy For The Devil, a Salt of the Earth vagy a Street Fighting Man vittek el engem is a szövegírás felé” – fejtette ki Hobo.
A zenész szerint a Stones 1968 és 1972 között született négy lemezét, köztük a Sticky Fingerst és az Exile On Main Streetet nem tudta később felülmúlni. Hozzátette: minden albumokon találhatóak gyöngyszemek, de ennél mindig is sokkal fontosabb volt az élő előadás varázsa, a Stones elsősorban ezzel tudott, és tud még ma is kiemelkedni a többi zenekar közül.
„Először 1976-ban láttam őket élőben Zágrábban, rögtön két egymás utáni koncerten is, és az előadás egészen szuggesztív erejű volt, holott az akkor megjelent albumukat, a Black and Blue-t egyáltalán nem szerettem. Azóta mindegyik turnéjuk műsorát láttam, köztük amerikaiakat is, összesen talán negyven Stones-koncerten voltam, persze a két budapestin is, 1995-ben és 2007-ben” – mondta Hobo.
Az énekes szerint Mick Jaggernek, a frontembernek óriási szerepe volt abban, hogy összefogta a zenekart, és a Stones annak ellenére szárnyalni tudott, hogy Keith Richards gitáros életét mintegy másfél évtizeden át meghatározta a kábítószer-függőség. Hozzáfűzte: az is fontos volt az együttes szempontjából, hogy Jagger a zenében és az öltözködésben egyaránt mindig naprakész volt. „1989-ben egy amerikai koncertjük után egészen közelről láttam, amint mentek a stadion kijárata felé a folyosón. Volt köztük valami megmagyarázhatatlan összhang, ami számomra sok mindent megmagyarázott”.
A The Rolling Stones 50 címmel most megjelent 350 oldalas fotóalbumban (a magyar kiadó a ShowTime Budapest) a zenekar tagjai maguk kommentálják a fényképeket, amelyek a Daily Mirror című brit napilap archívumából származnak. A kötetben szerepelnek többek között Gered Mankowitz, Jean-Marie Périer, a magyar származású Dezo Hoffman, Michael Cooper, Terry O’Neill, Bent Rej és Philip Townsend képei.
Charlie Watts dobos egy 1967-es zürichi koncert képei kapcsán felidézi, hogy ugyanabban az évben a kommunista blokkban, Varsóban is felléptek, és az utcákon komoly csata dúlt, miután a jegyek a pártelithez tartozókhoz, nem pedig a rajongókhoz kerültek.
„Nekem akkor még szocialista útlevelem sem volt, nem tudtam elmenni Varsóba, de barátaim közül sokan elutaztak, és nekik sem sikerült bejutniuk a koncertre. Hozzánk talán azért nem hívták a Stones-t akkoriban, mert nálunk is voltak balhék, a Nashville Teens meg a Spencer Davis Group budapesti koncertjén a lovasrendőrség szétverte a hazatartó közönséget” – mondta Hobo.
A Rolling Stones első koncertjét 1962. július 12-én adta a londoni Marquee Clubban (az 50. évforduló napján, csütörtökön rendhagyó tematikus Rolling Stones-napot tartanak a Petőfi rádióban), a ma is aktív felállásban a már említett Jagger, Richards és Watts mellett Ron Wood gitáros-basszusgitáros tagja a zenekarnak. Korábban az együttesben játszott mások mellett Brian Jones, Bill Wyman, Ian Stewart és Mick Tayor is. A Stones lemezei – 29 stúdió- és 12 koncertalbum, 30 válogatás és 107 kislemez – több mint 200 millió példányban keltek el.
Hobo szerint a Rolling Stones soha nem fog feloszlani, de nyilván előbb-utóbb befejezi a zenélést. Megjegyezte: ő maga is azt várta, hogy az 50. évfordulón idén újra turnéra indulnak (legutóbb 2007-ben koncerteztek, az a turné 737 napig tartott), de ez nem következett be, talán majd jövőre.
Az előadóművész az MTI-nek elmondta, hogy régóta tervezi 1982-ben megjelent Rolling Stones-könyve folytatását, de egyelőre nincs ideje megírni. Megemlítette, hogy Ballada a két sebzett hattyúról címmel írt egy színdarabot Marina Vlady és Viszockij szerelméről. A bemutató októberben lesz a debreceni színházban, az előadás zenéje meg fog jelenni CD-n.
Forrás: MTI
{jcomments on}
