A legjobb, ami ma egy olvasó gyerekkel történhet, hogy összeakad Jonathan Stroud regényeivel. – [Böszörményi Gyula könyvajánlója]
Sokszor mondtam már: én annak a kilencéves kölyöknek írom a könyveimet, aki egykor voltam. Ráadásul a mai ifjúsági regények közül is neki, az ő szemével válogatom a kedvenceimet. A hetvenes évek számomra csodálatosan teltek (legalábbis igyekszem a jobb részekre emlékezni): gyakran kucorodtam be nagyszobánk egyik sarkába, és feledkeztem bele az akkori legjobb ifjúsági regényekbe. Kik is voltak akkor a menők? Egyértelműen az indiánok! Winnetou és az utolsó mohikán, Incsu Csunna (Jóságos Nap) és Nso Csi (Szép Nap), vagy épp Bőrharisnya és Csingacsguk… Az én korosztályomnak ők voltak „a Harry Potter” (szomorúan tapasztalom, hogy a mai gyerekek még csak nem is hallottak róluk).
Miről is akartam írni? Persze, megvan!
Jonathan Stroud, aki 1970. október 27-én az angliai Bedfordban született, mára egyik legkedvesebb ifjúsági szerzőmmé vált. A negyvenes évei elején járó szerző pályája kezdetén egy könyvkiadónál dolgozott, mások ifjúsági regényeit segítve napvilágra. Azután gondolt egyet, és megírta a Bartimaeus-trilógiát, mely egy csapásra világhírűvé tette (hányszor hallunk ilyen mesés írói „csillagrobbanásokról” – sajna valahogy ezek tőlünk valamicskét mindig nyugatabbra következnek be: talán a Föld mágneses tere, az UFO-k vagy az ezerszer profibb könyvszakma felépítése lehet ennek az oka?).
A Bartimaeus-regények (immár nem három, hanem négy kötetről beszélünk!) sikere vitathatatlan. Szubjektív, de határozott véleményem: Stroud fényévekkel jobban ír, mint Rowling. Nála is varázslók, csodalények, mágikus London (valamint Jeruzsálem, Petra, stb.) tölti be a színteret, de…
1. Stroud kiváló dramaturgiai érzékkel építi fel regényeit, filmes élményt ad az olvasóinak (gyorsan pergő, jó ritmusú jelenetek váltják egymást), és sosem…
2. kutyulja/keveri össze-vissza a népek mítoszait, mint Rowling, aki egyszerűen „ellopja” a kellékeket (főnix, pegazus, kobold, stb.), és kedve szerint használja azokat, nem törődve azzal, hogy mely kultúrkörből származnak, s ezzel a (mondai) világot épp megismerő olvasó számára teljességgel kaotikus, azaz hamis képet ad, épp ellenkezőleg, mint…
3. Stroud, aki jól ismeri és tiszteli a történelmi tényeket, régészeti eredményeket, az antropológia kutatásait, stb., és azok alapján alkotja meg fantasztikus világát, így tehát nem csak mesél és szórakoztat, de egyben oktat is.
A lényeg: Jonathan Stroud Bartimaeus-regényei kenterbe verik a Potter-világot, ám nálunk valahogy mégsem lettek olyan népszerűek, mint az utóbbiak. Vajon miért? Hosszas morcongás, töprengés, elemezgetés után végül egyetlen magyarázat kínálkozik: a némileg bugyutább, egyszerűbb, kevesebb dimenzióval bíró, sematikusabb karaktereket mozgató, sokkal kidolgozatlanabb Potter-történetek a hazai kölyökolvasóknak sajna kedvesebbek, mint Stroud remekművei. No de nem épp ugyanezt látjuk a felnőtt olvasók nagy részénél is? A ponyva bizony ínycsiklandozóbb, könnyebben emészthetőbb, mint az irodalom. A saját mércénket csakis magunk emelhetjük feljebb.
Én azért mégis azt mondom: aki igazán szellemes, fordulatos, valódi humorral és mondanivalóval bíró, ráadásul a mítoszokról és történelemről (lopva) még valós tudást is adó, remekül fordított és szerkesztett (manapság ez is nagy szó ám!) ifjúsági regényt szeretne olvasni, az Jonathan Stroud regényeit vegye a mancsába.
Az író hivatalos honlapja: STROUD
A könyvek új hivatalos honlapja: BARTIMAEUS
A szamarkandi amulett
A tizenegy éves varázslóinas, Nathaniel életében minden megy a maga útján, míg egy gazdája által adott fogadáson fel nem tűnik Simon Lovelace. Ez a nagyhatalmú varázsló a nyilvánosság előtt megszégyeníti őt, mire Nathaniel elhatározza, hogy olyan varázslatokat is elsajátít, melyeknek gyakorlása messze nem ajánlatos az ő korában. A bosszú érzésétől hajtva idézi meg az ötezer éves dzsinnt, Bartimaeust, hogy segítségére legyen terve végrehajtásában. Ám megidézni egy szellemet, majd hatalom alatt is tartani egyáltalán nem ugyanaz…
Kiadó: Animus Kiadó
Kiadás éve: 2004
Fordító: Tóth Tamás Boldizsár
Oldalszám: 470
Ár: 2590 Ft
A gólem szeme
A varázslók uralta Londonban egyre szaporodnak a rejtélyes bűnesetek. Páratlan erejű mágikus eszközök tűnnek el. Puccskísérlet húzódik a háttérben, vagy a mágusokkal szembeni Ellenállás a felelős? Bartimaeusnak, a pimasz és találékony dzsinnek és immár magas, állami hivatalt betöltő megidézőjének (aki azonban még mindig kamasz éveiben jár) olyan ügyeket kell felgöngyölítenie, amelyek nem csupán átláthatatlanul bonyolultak, de roppant veszélyesek is.
Kiadó: Animus Kiadó
Kiadás éve: 2005
Fordító: Pék Zoltán
Oldalszám: 527
Ára: 2890 Ft
Ptolemaiosz kapuja
Kétezer éve Bartimaeus még ereje teljében volt, és a nagy mágust, Ptolemaioszt mondhatta barátjának. Most azonban, kitéve ifjú gazdája, Nathaniel kénye-kedvének, energiái elapadóban vannak. A Bartimaeus sorozat harmadik kötete évezredeken repíti át az olvasót. Hőseink a mágia történetének legsötétebb összeesküvésével találják szembe magukat, s ami a legrosszabb: egymással is van elszámolnivalójuk.
Kiadó: Animus Kiadó
Kiadás éve: 2006
Fordító: Pék Zoltán
Oldalszám: 496
Ára: 2890 Ft
Salamon király gyűrűje
Újra akcióban a pimasz és találékony dzsinn, Bartimaeus, aki már háromkötetnyi zajos eseményen át engedelmeskedett fogcsikorgatva gazdájának, s közben próbált minél több borsot törni a varázslók orra alá. Ám most nem a varázslók uralta Londonban, hanem az évezredekkel korábbi Jeruzsálemben látjuk őt viszont, ahol épp a bölcs és hatalmas Salamon király uralkodik. Hozzá indul Sába büszke királynőjének megbízásából egy eszes, talpraesett lány, Asmira, ám nem küldöttségbe, sokkal inkább azért, hogy végezzen Salamonnal.
Kiadó: Animus Kiadó
Kiadás éve: 2011
Fordító: Pék Zoltán
Oldalszám: 416
Ára: 2.831 Ft
