Az a nemzet, amely nem becsüli a költőit, nem becsüli saját magát sem – mondta Szőcs Géza leköszönő kulturális államtitkár a Faludy György Közösségi Ház névadó ünnepségén szombaton Győrszemerén.
Faludy György helye ott van a nemzet klasszikusai, a legnagyobbak, a legjobbak között – szögezte le Szőcs Géza, hozzátéve, hogy 36 óráig még a magyar kormány kulturális államtitkára, mondanivalója tehát a kormány álláspontja is.
Ünnepi beszédében Szőcs Géza méltatta Faludy György életművét, rámutatott: a magyar líra XX. századi megújulásának előfutára volt, és az egyetlen költő, akinek versei – Villon-átköltései – több mint félszáz kiadásban jelentek meg még életében. Az író Faludy visszaemlékezéseiben a XX. század kordokumentumát adta „megkerülhetetlen, felemelő, veretes csillogású remekmű formájában” – mondta a szónok. Nem véletlenül az angol olvasók előbb ismerhették meg, mint a magyarok – jegyezte meg.
A magyar nyelv és a magyar nemzet iránti rajongásához „életfedezettel szolgált (…) értékválasztása, magatartása, ítéletalkotása egyenes vonalú volt”, bár a sors sokfelé sodorta. A nemzetet szolgálta akkor is, amikor az eltiport 1956-os forradalom után azok közé tartozott, akik „a leghangosabb és a legmegfélemlíthetetlenebb szószólói maradtak a magyar ügynek” – hangoztatta a szónok.
Az ünnepségen elhangzott: a Faludy Alapítvány rövidesen megnyitja Budapest IX. kerületében a Faludy-emlékhelyet, az alapítvány fő célja a költő életművének népszerűsítése. Az ünnepségen a költő özvegye, Faludy Fanny egy Faludy György-kéziratot ajándékozott a közösségi háznak.
Faludy Fanny, az író özvegye (balra) egy eredeti kéziratot adományoz a község polgármesterének, Horváth Gyulának az ünnepségen, amelyen ünnepélyesen felavatták a Faludy György íróról elnevezett győrszemerei közösségi házat.
MTI Fotó: Krizsán Csaba
{jcomments on}
