A már meglévő tradíciók továbbvitelét és új támogatók megtalálását tűzte ki célul a Szépírók Társaságának új elnöke, Mészáros Sándor író, kritikus, szerkesztő.
Mészáros Sándor a 2003 óta elnöklő Csaplár Vilmost váltja június végén az elnöki székben, az írószervezet alelnöke Szilágyi Zsófia és Kéri Piroska lett a szervezet szerdai szavazása alapján.
A Szépírók Társaságának több mint háromszázas tagságából százhuszan voltak jelen, az elnököt és az alelnököket minősített többséggel választották meg – írta a közgyűlésről a Litera.hu irodalmi lap. Az elnöki posztért Krasztev Péter író, kritikus, irodalomtörténész, Karafiáth Orsolya költő, író, Csordás Gábor költő, kritikus, szerkesztő és Balázs Attila író, műfordító, publicista is indult.
A megválasztott elnök csütörtökön az MTI-nek elmondta: van tapasztalata irodalmi szervezet irányításában, hiszen korábban a társaság alelnöke volt, 1991 és 1994 között pedig a József Attila Kör elnökeként tevékenykedett. Megjegyezte: a Szépírók Társasága Csaplár Vilmos elnöksége alatt megerősödött, tekintélyt szerzett, így bőven akad olyan tradíció, amelyen nem érdemes változtatni. Példaként az alapszabályt, a tagok közti szolidaritást, a működési formát említette.
Mészáros Sándor a tervei közül kiemelte A könyv utóélete program megerősítését, amelyhez szeretne magántámogatókat szerezni a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesületének (MASZRE) támogatása mellé. Ezt a leendő elnök azzal indokolta, hogy írószervezetnek gondoskodnia kell az olvasók neveléséről, amelyhez nélkülözhetetlenek az író-olvasó találkozók. Kitért arra, hogy reményei szerint a tagság is kezdeményezően fog fellépni, így az elnökségnek csak segítenie kell a különféle ötletek megvalósulását.
A Szépírók Társaságának új elnöke mielőbb szeretne találkozni a többi magyar írószervezet vezetőjével. Arra a kérdésre, hogy milyen témákról akar velük tanácskozni, Mészáros Sándor elmondta: számos olyan ügy van, amelyhez a szervezetek közös fellépése szükséges. Szerinte ilyen az irodalom állami támogatásának folyamatos csökkenése vagy a kortárs irodalom könyvtárakba történő eljuttatása.
„Ha mód nyílik rá, érdemes lenne vitát rendezni arról is, hogy az előadóművészeti törvény mintájára szükség van-e irodalmi törvényre. Közös fellépésre van szükség a fordítás-támogatások növeléséhez, hiszen a környező országokhoz képes Magyarország elenyészően kevés pénzt fordít a magyar irodalom külföldi népszerűsítésére” – fejtette ki Mészáros Sándor.
Szerinte nagyobb figyelmet érdemel az is, hogy a határon túli magyar közösségekhez eljusson a kortárs szépirodalom. „Elég gyakran járok határon túli magyar településeken, és azt tapasztalom, hogy teljesen esetlegessé vált, milyen magyar kötetek jutnak el az ottani könyvtárakba” – magyarázta.
Mészáros Sándor örvendetesnek nevezte, hogy az ország büszke a nemzetközi hírnevet szerzett íróira, de a sikerhez szerinte nélkülözhetetlen az „irodalmi hátország”, amely a jelenlegi csekély támogatás mellett egyre kisebb.
Forrás: MTI
{jcomments on}
