Archív

Vasile Ernu tavaly megjelent sikerregényének javítani kellett a fordítását

Ernu

A Született Szovjetunióban című, 2006-ban megjelent regényének javítani kellett egyes szavait, mert a kolozsvári fordító, László Noémi a szovjet kultúrával összefüggő kifejezéseket, neveket egyenesben fordította le románból, ez másként hangzik magyarul.

Most viszont Bártfay Réka szlavista mindezt magyarra írta át. A szubjektív esszéregényt a L’Harmattan és a JAK (József Attila Kör) adta újra ki a világirodalmi sorozatban – mondta Krusovszky Dénes, a könyv szerkesztője.

A Született Szovjetunióban rövid fejezetekből áll, nagyrészt gyerek- és fiatalkori emlékeit gyűjtötte össze benne a szerző. A második fejezetben például a “dzsínsz” beszerzésének kalandos története olvasható, Vasile Ernunak az első farmernadrágot Afganisztánba szolgált testvére hozta ajándékba.

Szó esik az esszéregényben a szovjet kommunalkáról, vagyis a társbérletről, amikor egy nagy államosított polgárlakásban egy-egy családnak egy szoba jutott, a közös helységeket közösen használták. A pionírtábor is szerepel a történetben, Csapajev, ahogy a partizánvezér megjelent a populáris kultúrában: filmben, könyvben, iskolai tananyagban. A hruscsovi “olvadásról” és a gorbacsovi időkről szintén sok humorral megírt sztorik sorjáznak a könyvben.

“A regénynek van egyfajta nosztalgikus vonala, de a posztszovjetet iróniával kezeli. A Szovjetuniót elsüllyedt világként írja le: a mesterséges állam megszűnésével egy kultúra is eltűnt, az államhoz kötődő filmgyártás, rajzfilmek, velük a figurák, mint a nyuszi és a farkas, az akkor nagyra tartott írók művei, de még a korszak édességei is elvesztek. A szovjet állam eltűnése politikailag örvendetes, de a szerző fontosnak tartja, hogy abban az államban is éltek emberek” – fogalmazott Krusovszky Dénes.

A szerkesztő szerint a Született Szovjetunióban jól sikerült nézőpontból, jó nyelvezettel, történeti ismeretekkel megírt szórakoztató olvasmány, az időseknek érdekes visszapillantás. Hozzátette: az esszéregényhez Tamás Gáspár Miklós filozófus írta az utószót és abban megállapította, hogy a könyv nem szovjetellenes és nem antikommunista.

Fotó: www.romanianwriters.ro

Forrás: MTI

{jcomments on}

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top