10000 lélek, 100 év, 1 iskola címmel a 100 éve született Ottlik Géza íróra emlékeztek a budapesti Rózsavölgyi Szalonban szerda délután.
Az évfordulón bemutatták az író kultikus műve, a Hajnali háztetők ünnepi kiadását is, amely a Magvető Kiadónál jelent meg.
Az ünnepi beszélgetésen a többi közt olyan kérdésekre kereste a választ Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának magyar tanára, György Péter esztéta és Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője, hogy mit jelent ma Ottlik Géza életműve, mitől vált kultikus regénnyé az Iskola a határon, hogyan viszonyulnak ma a diákok a regényhez.
Fenyő D. György elmondta, hogy az Iskola a határon általában könnyen tanítható, amihez szerinte az is hozzájárul, hogy az egyik legkevésbé „didaktizált mű”, azaz nem született hozzá annyi módszertani megközelítés, mint más kötelező olvasmányokhoz. Megjegyezte: a regény a 12. osztály második felében kerül általában kerül elő és a diákok többnyire a saját történetüket fedezik fel benne, „önértelmezés lesz a regény értelmezése”.
Fenyő D. György szerint az Iskola a határon népszerűségének egyik titka az, hogy sokféle olvasó szeretheti meg. Az is, akit a hagyományos, izgalmas epikai cselekményt keresi a műben és az is, aki az irodalomszakmai szempontok felől szeretné olvasni a regényt – jegyezte meg a tanár Ottlik Géza remekművéről, amely szerinte „sokkal rétegzettebb, mint első látásra tűnik”.
György Péter a regény ideológiamentességére mutatott rá. Szerinte Ottlik hősei a magyar történelem legtragikusabb pillanataiban sem változnak, „nem mozdulnak el egy ideológia mentén”. Az esztéta szerint ez akár az író regényének gyöngeségeként is felfogható, ugyanakkor szerinte ezek teszik lehetővé a könyv „időugrásait”. György Péter úgy vélte, hogy mindez Ottlik társadalomképét tükrözi, hősei ugyanis a Horthy-korszak elitképzőjébe járnak, amelynek célja, hogy megteremtse egy ország katonai vezetését. Ottlik Géza „igazi 19. századi író”, aki szerint a regényhős olyan ember, akit semmi sem tud kimozdítani erkölcsi, morális alapállásából – hangsúlyozta az esztéta.
Hozzátette: a magyar irodalom egyik gyöngesége éppen az, hogy kevés mű foglalkozik azzal, ahogy a történelem deformálja a személyiséget.
Fenyő D. György egyetértett az esztétával, ugyanakkor hozzátette: szerinte Ottlik emberábrázolásai mögött mélyen átgondolt történelem- és emberkép húzódik. Szerinte az, hogy a regény a magyar történelem katasztrófái között játszódik, rámutat arra, hogy van a személyiségnek egy olyan rétege is, amely számára mindez lényegtelen.
György Péter szerint éppen az ideológiamentesség hozta meg az Iskola a határon népszerűségét az 1960-as években, amikor minden az ideológiáról szólt. Mint fogalmazott: Ottlik egy egész nemzedéknek a függetlenség szimbólumává vált, noha az író közben jó barátságot ápolt Aczél Györggyel is.
Fenyő D. György szerint Ottlik népszerűsége az Esterházy Péter nevével fémjelzett prózafordulattal érte el a tetőpontját, a 1990-es évek első felében került be „az iskolai irodalmi kánonba”. Szerinte a 90-es évek második felét és a 2000-es éveket az író népszerűségének csökkenése jellemezte, de – mint rámutatott – az elmúlt időszak visszahozta az életmű „fényét”.
Forrás: MTI, Fotó: Kertész Dániel
{jcomments on}
