„A Könyvtár olyan gömb, amelynek középpontja bármelyik hatszög, és kerülete felfoghatatlan.” -Jorge Luis Borges (Tölgyes László Linkrafting blogja)
Van egy olyan dolog, melyet méltatlanul kevesen használnak manapság az okostelefonok által elnyomott világunkban, ez az „Augmented Reality”, vagyis a kiterjesztett valóság. Környezetünk virtuális kibővítéséhez pedig nem kell sok, csak a mobilunk kamerája és GPS-e és persze az erre épülő tartalom elkészítése és fogyasztása. A kevert valóságoknak manapság nagy divatja van, hiszen belaktuk a rendelkezésünkre álló fizikai teret már régóta, így kénytelenek vagyunk a valóság más síkjait is gyarmatosítani. Gyakorlatilag az AR az alapvető interfészünk a fizikai és a virtuális világok között, de mondhatjuk azt is a valóság kiterjesztése, nem más mint egy olyan technológia, mellyel majd a jövőben „interakcionálni” tudunk a digitális adatbázisokkal.
Ha a fizikai valóságot a keresztény terminus technicus alapján Siralomvölgynek, vagy Pokolnak tekintjük, akkor a kiterjesztett valóságot akár nevezhetnénk a Purgatóriumnak is, hiszen egy köztes helyet foglal el a valódi, vagyis az érzékszerveink által megtapasztalható fizikai világ és a számítógépek alapján generált virtuális valóság között. Igaz a fizikai valóságot már régóta kiegészíti az ettől elrugaszkodott, a mozi és a TV által megvalósított köztes világ. Maga az internet és kibertér (ide sorolhatjuk a videó és számítógépes játékokat is) pedig már megjelenésük óta a virtuális világot, vagyis a Mennyországot testesítik meg számunkra.
A kiterjesztett valóság nem új találmány, már William Gibson: Árnyvilág (Spook Country) című könyvében is feltűnik az ötlete, ott kortárs gerillaművészeti produktumokat készítettek a segítségével. Az első kísérletek a digitális és a való világ összefűzésére is a kortárs művészet területéről indultak el. A virtuális világ gondolati hátterét pedig Vilém Flusser tette le a A fotográfia filozófiája című művében. Számos olyan kiállítást rendeztek már világszerte, ahol a kiállítótermekben műtárgyak (a hagyományos értelemben véve) sem voltak. Csak akkor kel életre a kiállítás, ha egy mobillal és egy kiterjesztett valóságra épülő programmal felvértezve barangoltuk be azt. Budapesti komolyabb igényű AR művészeti alkotásról viszont még sajnos nem hallottunk, de nem kizárt, hogy még ez évben lesznek Budapesten gerillaművészeti kiterjesztett valóságra épülő művek is.
De mi is pontosan az a kiterjesztett valóság?
AR a dolgos hétköznapokban
Aki manapság találkozni akar a digitális világ hétköznapi térhódításaival és beszüremléseivel, annak egyszerű a dolga. Két olyan AR böngésző is van, ami rögvest a láthatatlan világba kalauzol minket. A Layar a jelenleg legnépszerűbb, igaz van benne egy kis csalás, ugyanis gyakorlatilag különböző rétegeket vetít a telefonunkon keresztül a valós környezetünkre. Éttermekről, ATM automatákról, vagyis napi nomád vándorlásaink fő nevezetességeiről tudunk meg érdemi információkat vele, ha körbenézünk a mobilunk kamerájával az utcán. Gyakorlatilag idegenvezetővé léptetjük elő így okostelefonunkat. A Layar jelenleg egy- egy tárgyra 450 réteget tud feltenni, a platform szabadon fejleszthető bárki számára, a világ felcímkézése és katalogizálása tehát már elkezdődött.
Egy másik megközelítés, ami kicsit gyakorlatiasabb és a turista szerepben tevékenykedőkre épít főleg az AR-el kapcsolatban az a Wikitude World Browser Itt nem rétegeket festünk rá a hús-vér valóságra, hanem szolgáltatásokra kereshetünk. Aktiválva a megfelelő paramétereket azonnal láthatjuk az ajánlott éttermeket és boltokat, de tervezhetünk útvonalakat is vele. Ez nem sokban különbözik a jelenleg divatos geolokációs Foursquare-től ha belegondolunk, de a három dimenziós mozi igézetében élő mai embereknek manapság ezt lehet a legkönnyebb eladni.
Hogy mire tudjuk használni a kiterjesztett valóságot a filozófiai és művészeti aktusokon kívül, ez egy érdekes kérdés. Gyakorlatilag rendszerezhetjük jelenlegi eszmélésünk szintjén a környezetünkben lévő világot, vagyis úgy is értelmezhetjük, mintha egy hatalmas virtuális könyvtárban élnénk. Borges óta tudjuk a világ nem más, mint egy hatalmas könyvtár, mi pedig könyvtárosként vergődünk benne. A kiterjesztett valóság pedig akkor lehet, hogy nem más, mint egy remek digitális katalógus a benne való eligazodáshoz.
A szegény ember kétdimenziós kiterjesztett valósága
{jcomments on}