Az emberek leginkább abban egyformák, hogy különbözni szeretnének. A Magyar Rádió kulturális hetilapja a művekben rejlő állandóságot, esetleg az arra bízott üzenetek variációs lehetőségeit igyekszik körüljárni. Falstaff pocakja nem akar kocka hasnak látszani, s a reneszánsz sem csodálja önmagát a hatvanas években. A történelmi tények mellől mégsem hiányozhat a mese, ami által olyan hősök születnek, akik túlélik az éppen esedékes deheroizálást. Piroska és a farkas olyan világkép, ahol jól megkülönböztethető a nagymama ajka az állati állkapocstól. Harapjunk a valóságra. Az ízek közt ott lesz annak égi mása.
Antall – Gróh Gáspár Németh László A magyar forradalomról ………………..….. 07.32
Petőfiék készültek arra a márciusi napra, de készült már Kölcseytől kezdve az egész reformkor. A politikai program kész volt. 1956 sokkal váratlanabbul szakadt a kortársak nyakába. Illyés Gyula és Szabó Lőrinc Miskolcon író-olvasó találkozón, Németh László három nappal a Galilei bemutatója után a szigligeti alkotóházban.
Tarnóczi László – Máday Norbert 1848 mitikus alakjairól ………………..………… 06,38
A közösségnek is van arca, s annak vannak vonásai. Énképünket építjük, ha a tényekre figyelünk, s kerüljük az önáltatás ingoványos tájait. Mégis, a történelem nemcsak az igazmondást, hanem az újabb és újabb kutatások fényében az újramondást is megköveteli. Ám nincs az a kőkemény valóság, amit ne tudna költészetté emelni a pillanat.
Antall – Bicskei Zoltán Nagy József kanizsai színháza és a film …………………….. 07,43
Több urat szolgál, aki másra is figyel. A pályatársaknak helyet és lehetőséget teremtve építi saját pályáját Magyarkanizsán. Egy egyedülálló művészeti, művelődési központot vezet, olyankor is ezt teszi, ha az intézmény világhírű színházi személyisége valahol máshol lép színpadra. Aztán, ha már a rajzasztal is ellöki maga mellől, filmet forgat. A fejében és valóságosan is.
Rádóczy Jusztina – Nagy Viktor Falstaffot rendez Pécsett……………………………07,24
A haldokló is dalra fakad, s a másvilágra készülő is kivárja a tapsot. Az Opera olyan kedvesen korszerűtlen, nehézkes és nagyszabású műfaj, olyannyira gazdagon kínálja a látványt, a zenét, a történetet, a klasszikus színházat, hogy aligha élhetünk nélküle. Az olasz opera pedig különös ajándék még e dús zenei kínálatban is. Giuseppe Verdi Falstaffja több önmagánál, dramaturgiai fordulat és az életmű zárása.
Antall – Horváth László és Török Ferenc a Fonóról ………………………………………. 07,26
Csak a múltból él és mégis a jövő izgatja Budapest egyik kultikus helyét, illetve annak fenntartóit, működtetőit. A Fonóban a zene szálait sodorgatják több mint másfél évtizede, kellő alázattal és némileg megtépázott türelemmel. A színpadra vitt zenék mellett közösségi alkalmakat teremtenek, zenei felvételeket rögzítenek és adnak ki.
Szerkesztő-műsorvezető: Antall István, a zenei szerkesztő: Gere Erzsébet
a gyártásvezető Bándi Domokos, a hangmesterek Dancsó Mária és Tánczos Tamás
Műsorunkban Deseő Csaba felvételei forogtak.
Nem lehet elmulasztani! Három hétig elérhető.
Utólag is: www.radio.hu / Tartalomszolgáltatás / Kossuth
szakszerűbben: http://real1.radio.hu/kossuth/
