Interjú Harcsa Veronikával

A Harcsa Veronika Quartet májusban mutatta be negyedik albumát Lámpafény címmel. A lemezen XX. századi magyar költők, Weöres Sándor, József Attila, Kassák Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes és Tóth Árpád verseit dolgozták fel. A személyes hangvételű dalokat december 10-én szombaton kétszer, 18:30-tól és 21 órától hallhatja a közönség a budapesti Bárka Színházban. Méhes Károly interjúja alemez létrejöttéről:

– A Harcsa Veronika Quartet első három lemezén angol nyelvű dalok voltak, amelyek szövegét én írtam. De régóta bennem volt az igény, és úgy éreztem, a közönség sem bánná, ha magyarul is megszólalna a zenénk. Persze, az angol közegnek egyértelmű az oka, a jazz és pop világa ebből a miliőből ered, az angol az anyanyelve a műfajnak. Ráadásul, könnyebb is az angol prozódiára énekelni. A magyar szöveg inkább a sanzonhoz vagy a latin zenei világhoz áll közelebb. Természetesen, eleinte abban gondolkodtam, hogy majd én írok magyar szövegeket, mint eddig is, de aztán valahogy a versek felé terelődött a figyelmem. Elkezdtem intenzíven magyar költőket olvasni, és meg kell mondjam, magával ragadott a magyar líra hihetetlenül gazdag hagyománya. Némely költő egészen beszippantott a maga világába.

Nem csoda hát, hogy a válogatás is ennek megfelelően személyessé lett, noha itt már számítottak a leendő zenei

lehetőségek is:

– Nagyon sok időt töltöttem egy-egy vers kiválasztásával, mert már arra is kellett figyeljek, hogy milyen a vers saját ritmikája, lüktetése, el tudom-e képzelni a szöveget énekelve. Az bizonyára nem túl meglepő, hogy József Attila szerepel a lemezen, de számomra nagy meglepetés volt Kassák Lajos; nem nagyon ismertem ennek előtte, azt sem, hogy mennyire komplex, kreatív ember volt. Úgyhogy Kassák-verset is énekelek, bizony.

Az egyértelmű, hogy 20. századi költőink voltak az ihletadók – kérdés, hogy vajon mi a helyzet a kortársakkal?

– A 20. század valamiképp keretet adott az egésznek. Nem titok, hogy olvastam mözben kortársakat is jócskán, de valahogy úgy éreztem, hogy az első ilyesfajta lemeznél

megmaradok a „klasszikusoknál”. A mai versek kissé szókimondóak, ami nem kritika a részemről, csupán most még nem tudtam elképzelni, hogy az én hangomon szólaljanak meg. Másrészről történt olyan is, hogy egy-egy kiválasztott szöveg megzenésítése a lelkesedésem ellenére sem működött. Ilyen volt Babits Mihály Atlantisza, egy csodás, misztikus történet, de végül túl hosszúnak bizonyult, és valahogy nem lett volna szerencsés egy 10-15 perces kompozíció a többi, rövidebb között

És hát a legfőbb kérdés: miképp lehet jazzesíteni az énekelt versek műfaját.

– Az itthoni hagyományok másról szólnak, épp ezért volt érdekes vállalkozás jazz-környezetbe helyezni a verseket. A visszajelzések eddig nagyon jók, akik hallották a lemezt,

többnyire azon a véleményen vannak, hogy az egész produkció kicsit mélyebb, befelé fordulóbb lett, amit én elismerésnek veszek. És ez megerősít a folytatásban is, logikus lépés lesz egy hasonló vállalkozás a még maibb versek felé, de biztosan nem 2012-ben, hanem két-három év múlva.

Harcsa Veronika úgy véli, a Lámpafény koncerten a karácsony közelsége miatt biztosan másképpen fognak hatni ezek a dalok, és ahelyszín jellege miatt is jóval intimebb, bensőségesebb lesz a hangulat. Vendégül látják Kulka János színművészt, aki prózai szövegeket ad elő Lackfi János író-költő válogatásában.

{jcomments on}