Ülök reggel az ágy szélén, a megfázás határán, pizsamában, és eszembe jut Miron Bialoszewski (1922-1983, lengyel költő, próza- és drámaíró) pizsamában. Velem szemben, a karosszékben ül új kabátom. Tegnap vettem. Még nem ismerjük egymást. (Györe Balázs verse.)
Miron Bialoszewskihez is új kabátban mentem Varsóban 1977 telén. Pizsamában fogadott. Orrom most elcsöppen – az emlékezet tengerén?
pizsamavonszolás
„a pizsamára rászántam magam
nincs mit tenni
nincs miben járnom
az öltönyömön kívül
a magyar azt mondta
milyen szép pizsamát vett”
nem én voltam az a magyar
bár én is láttam miront pizsamában
lekvárt kanalazott egy üvegből
mint ahogy láttam ottlik pizsamáját
egy másik balázs mosta
sárga lett a víz
rába györgy pizsamáján
egyetlen gombbal vesződött
„délután megjavítottam a stoppolást
mert három helyen elrepedt
elfeküdt anyag
fekete fonallal fogtam össze”
a legjobb elmék pizsamáit
vonszolom magam után
{jcomments on}