A főtéren döcögő autóbusz mogorva sofőrje a klímával hűtött légtérben is vergődő hal módján kapkodja a levegőt.
Délben közlik a híradóban, hogy az idős korúak elhalálozása a mai napon jóval magasabb az átlagosnál. – Merényi Krisztián prózája, Révai Sára fotójával.
Már látszanak a hófedte házak, a nagyobb közületi épületek, no és a templom. A városka, mintha végelláthatatlan jégtáblán feküdne. A távolban sejlő, szürke pontok szintén települések lehetnek.
Izgága emberek rohangálnak, s mennek ide-oda; kocsiba ülnek, buszra várnak. Néhányan beidegződött szellőztetésbe kezdenek, de hamar bezárják az ablakot. A többség kis se nyitja. Az alkalmazotti szférából többen beteget jelentenek.
Egy anyukája kezébe kapaszkodó csöpp leány a homlokát csiklandozó verejtéket törölgeti. Most sietősebb, nem úgy, mint általában.
Üvegszilánk-élesen világít a nap. Az összes csatorna, a meteorológiai szolgálat által előre nem jelzett, agresszív melegedésről informál.
A főtéren döcögő autóbusz mogorva sofőrje a klímával hűtött légtérben is vergődő hal módján kapkodja a levegőt.
Délben közlik a híradóban, hogy az idős korúak elhalálozása a mai napon jóval magasabb az átlagosnál.
Alkalmi standok nyílnak, ingyen osztogatják a zacskós gleccservizet. Az alkalmazottak sem bírják szuflával. Óránként váltják egymást, addig is jégdarabbal hűtik magukat. A depresszióra és hisztériára hajlamos lakosság okozza a hatványozódott balesetek zömét.
Kitör a pánik. Többen az eget fürkészik, s várnak; félúton a kémlelés és menekülés közé rekednek. A nap ezen a tájon sosem bocsátott ki ilyen erős sugárzást.
A televízió közvetíti a polgármester közhelyes beszédét: „Mindenki őrizze meg a nyugalmát! A tisztiorvos szerint az eddig bekövetkezett hőmérsékletváltozás — noha kétségkívül a legmarkánsabb volt a században – az egészségre nem jelenthet komolyabb veszélyt! Aki teheti, maradjon otthon! Amennyiben odakint lenne halaszthatatlan dolga, igyon sok folyadékot és törekedjen a mielőbbi zárt térbe jutásra! Mindenkinél legyen védőernyő!”
A veszett nap, amilyen gyorsan jött, el is múlt. Másnap visszatért a megszokott klíma.
Okkal riadt meg a lakosság. Kis idő alatt mínusz ötvenről mínusz tíz fokig emelkedett a hőmérséklet, ebben a sark közeli városkában.
{jcomments on}