avatar
2011. szeptember 29. /

A jó és a rossz író találkozása

nglamakerskan

SFI, svéd nyelv bevándorlóknak. Miért is jártam én arra a tanfolyamra? Főleg a papír miatt. Svédül nem ott tanultam meg. Többször újra kellett kezdenem, de nem azért, mert hülye lennék a nyelvekhez, épp ellenkezőleg. (Sunyi mosoly.)

Tisztán emlékszem az első pár órára. Tíz-tizenkét külföldi, akik között ha két-három az európai, a többség főleg közel-keleti, észak-afrikai és thaiföldi. Úgyhogy az ábécével kezdtük. Kifogtam a leggyengébb tanárokat, és kínok között fetrengtem minden órán, mert a kollega minden hibát elkövetett, amit csak el lehet képzelni. Ha nem lettem volna beszari, még fel is jelenthettem volna párat az obmudsmannál…De legalább is az egyik iskolai adminisztrátort biztosan. Rendszeresen és mélyen beletaposott az etnikai identitástudatunkba ahol csak tudott.

Vagy háromszor kezdtem újra, közben megkaptam a svéd A-t, ami ált.isk. szint. Kellett a B is. De a hidegvíz vert ki minden alkalommal, amikor a dolog szóba került. Végül piszok szerencsém lett: egy fiatal, ügyes, ambiciózus tanárnőhöz kerültem. De vele is csak pár leckét vettünk át, amikor azt mondta, többet nem kell jönnöm, ha nem akarok. Azt mondta, nekem nem kell járni, csak adjam be az írásbelit, mert látja, hogy a nyelvtudásom magasan túlszárnyalja a svéd B-t, az érettségi szintet. A vizsgát is csak papír kedvéért kell majd megírnom. Az egyik házi feladat után azt mondta, már beírta a kiválóan megfeleltet.

Az ominózus házi egy elbeszélés volt. Tíz megadott mondatnak kellett a szövegben szerepelnie. Volt benne kutya, ásó, nyugdíjas és hasonlók. Valahogy úgy sikerült megírnom, hogy amikor legközelebb találkoztunk, az egész csoport előtt kuncogni kezdett, akkor azt mondta, beírta az egész tanfolyamra a kiválóan megfeleltet, csak mondjam már meg, a bácsit megölték a végén.

– Meg – feleltem.

És még hozzátettem, ígérem, jobb svéd író leszek, mint Camilla Läckberg.

Camillával csak kartonfigura formájában találkoztam a tanumshedei Ica-élelmiszerboltban. Ott állt a Camilla-könyvhegyek előtt. Éppen a legújabbnak, az Angyalcsinálónak, volt a bemutatója. Amikor megpillantottam piros ruhájában, angyalszárnyakkal, egyszerűen nem bírtam magamba fojtani a röhögést. Kirobbant. Egy ismerősöm halkan megjegyezte, nagyon jó árukombináció, a boltban kapható petróleum is. Berobbanó. Így néztünk mi ki, a jó író és a rossz író:

lackberg2

Megosztás: