Archív

Nem hülye, fel van véve!

nem-hulye-logoAvagy Shado az új igazgató színe elé kerül.

– Mennyit adtak? Egy százast? Komolyan? Nagyon rendesek voltak. – Shado anyukája a konyhában suttogva beszél férjével.

– Felhívott Janika apja, hogy menjek el, beszéljük meg. Ennyi, itt a pénz. Azt mondta, nem tudja, mennyit ér egy ilyen Trabant. Húszezer? Kétszáz? Végül ennyit adott. Úgyhogy veszünk belőle egy új Trabit. Használtat, persze, de nekünk új lesz. Ki is néztem, ezek már jobban felszereltek, Volkswagen Polo motor van bennük. Százzal simán tudsz teperni, csak a fékrendszere szar hozzá, de majd időben lassítasz. Ja, és képzeld, a roncs motorját meg megveszi Molnár Misa, egyedül az használható, a többi szemét. – meséli mosolyogva Shado apja.

Shado odasomfordál a konyhaajtóba, majd rákérdez:

– Mikor megyünk át Szeghalomra?

– Mi van, kisöreg, tán már mennél tanulni? Azt itthon is megteheted, ott vannak a tankönyveid, lehet őket nyálazni, nem kell ahhoz Szeghalomra menni. Ne idegesítsd anyádat, mert seggbe rúglak. De komolyan. Jó év ez, tele meglepetésekkel, fasza, itt a buktád, utána a baleset, most meg rohangálhatunk új iskola után, van neked bőr a pofádon? – Shado faterja félkomolyan ugratja fiát.

– Anyut kérdeztem, de mindegy, ne örülj, nem táltosodtam meg, csak kíváncsi vagyok az új helyre.

– Kisfiam, apáddal megvesszük a Trabantot, utána megyünk. Gyalog ne induljunk már el, jó?

1993. Június 4., péntek. Reggel a szomszéd lépcsőházban lakó Erika anyukája is Shadóékkal tart.

– A lányomat is átiratom, ha úgy alakul, köszi Jutka, hogy elvisztek. Szervusz, Attila, hogy vagy, meggyógyult már a sebed?

– Csókolom, köszönöm, rendben vagyok, kicsit még fáj itt-ott, de már nem vészes.

– Hogy az Istenbe tudtatok így felborulni? Nem lehetünk ott mindig mellettetek, szörnyű, mennyi veszély leselkedik rátok. De mondtam is Erikámnak, ha hülyeséget akartok csinálni, azt kedden délután kettőkor is megteszitek, ha épp nem vagyunk ott, nem kell ahhoz szombat éjszaka. Kurva rosszak vagytok, sosem nő be a fejetek lágya.

– Nézd csak, Era, van itt egy suli Gyomán is, kisállattenyésztő szakközép. Ott bent, balra, De hagyjuk, úgy tudom, itt valami különbözeti vizsgát kérnek, még azon is elhasalnának ezek az eminens csodagyerekek. Irány egyenesen Szeghalomra. – Shado anyukája gyorsít, elhagyják Gyomaendrődöt.

Milyen táj ez? A büdös életbe nem jártam erre. Teljesen kívül esik a szarvasi körzettől. Körösladány. Elég lepusztult falu. Szarabb, mint a szarvasi külterületek. Kerítés nélküli porták, lepedők lobognak az udvarokon. Színes ingek, nadrágok. Lavór a teraszon. Rozoga biciklik, ócska motorok. – Shado bámészkodik útközben.

– Itt balra, nem? Vagy merre? De szar, kátyús útszakasz. Tönkrevágja ezt a jó autót.

– Igen, balra, ott van kiírva, hogy Szeghalom 11 km. Akkor csakis arra. – Erika néni navigálja Shado anyukáját.

Mekkora tornyok. Mi lehet az? Gabonatároló. Az lesz. Vashíd, ott messze. Milyen folyó lehet itt? A Körös az Gyománál volt. Vasútállomás, Vasutas kocsma. Játékterem. Hm. Milyen hosszú, végtelen utca ez. Pákász Tanya étterem. Elég sivár erre minden. Falatozó. Milyen csoze kocsma. Budai Nagy Antal Kollégium. Nyilván itt fogok lakni. – Shado tovább bámészkodik, leltározza magában a képeket.

– Ott a gimi, nyitva a kapuja, szépen behajtunk. Itt jó lesz, nem megyünk tovább. Kisfiam, maradj a kocsiban, Erika nénivel mi szépen felmegyünk az igazgatóhoz, már vár minket. Ha az van, hogy látni akar, akkor majd lejövök érted. Rendben?

– Oké, anyu, ne aggód, itt leszek a kocsiban. Remélem, nem sokáig tart.

Jó nagy épület. Két szárnya van. Gondolom, a környező falvakból mindenki ide jár. Diákok özönlenek kifelé a kapun. Na, nézzük. Egész normális arcoknak tűnnek. Jó csajok, aránylag. Az utolsó napjaik ebben a tanévben. Milyen vidám feje van mindegyiknek. Marhák. Én már hetek óta lazulok. Péter András Gimnázium. Hátha én is ide kerülök. Jó lesz ez nekem? Ilyen kurva messze Szarvastól? Hogy lehet ide eljutni? Vonattal. És hány átszállás? Kettő? Három? Kurva jó lesz. Mindegy, magamnak csináltam. Örülhetek, ha átvesznek egyáltalán. S ha nem, mi lesz velem? Elkezdek egy szakmunkást Szarvason? Mi legyek? Asztalos? Nabazmeg. – Shado agya kattog. Sietős léptekkel jön felé az anyukája.

– Gyere gyorsan, meg akar nézni az igazgató, kapd össze magad, hajadat igazítsd meg, az ingedet is! Már megint egy kiló zselét kentél, mondtam, hogy ne lődd be a hajadat, fontos az első benyomás.

– Nyugi, olyan vagyok, mint mindig. Szerintem nem a sérómmal van a baj.

Shado belép az épületbe. Szűk folyosó, a falon régi tablók. Vadidegen arcok bámulnak rá a megsárgult fényképekről. Anyukájával elsietnek a lépcsőig. A fenti fordulón egy magas, fehér köpenyes férfi áll. Lepillant Shadóra, majd így szól:

– Nem hülye, fel van véve!

Shado megtorpan, felnéz a férfira, de nem mond semmit.

– Ugye, hogy nem vagy hülye? – kérdi tőle az igazgató

– Nem vagyok hülye. – válaszolja Shado meglepetten.

– Akkor rossz vagy. Majd megjavítunk.

 

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top