Saját hangom élőben fojtott meg Győrben
Egy róka nézett az elvadult gyerektáborból
Dinoszaurusztól rémült meg a feleségem
Almahéjak között a hajam a szemétben
Kopasz vagyok de nem elnyűhetetlen
Soha nem kérek szatyrot sem áfás számlát
Epekedő galambok repdesték körbe egymást
Édesanyám kontúrja világított a sötétben
Láttam a torinói lepel élethű másolatát
Enikő ricottás muffinja a Lővérekben
Boglár két óra húsz perc a soproni háztól
Gabi álmában újra árvíz volt Szegeden
Hosszú út áll előttem a bicikliküllőkre csavarodva
A versben nyomokban Turczi István-idézetek olvashatók{jcomments on}
