Személyes kincsek mesélnek az 56-os forradalomról

forradalom-2

Hogy átérezzük az 1956-os forradalom szellemiségét, ahhoz komoly támpontokat nyújt a Forradalom! – 24 megtalált történet című kötet. A Libri Kiadónál októberben megjelent könyvben személyes naplóbejegyzések, levelek, memoárok, versek, falfeliratok és rajzok találhatók.

forradalomA kötet előkészítését egy felhívás előzte meg: a Magyar Nemzeti Levéltár arra kérte a lakosságot, adják át 56-hoz kapcsolódó dokumentumaikat. A sokan így is tettek, érkezett megannyi személyes kincs, melyből huszonnégyet megismerhetünk a könyvből. És milyen jó, hogy ezek a dokumentumok előkerültek a porosodó szekrények mélyéről, mielőtt még feledésbe merültek  vagy elenyésztek volna!

Forradalmár műegyetemista lány, a felkelőkhöz átálló katonatiszt, a szabadságharc bukása után még hetekig a Mecsekben harcoló fegyveres. Várandós felesége mellől börtönbe hurcolt tanár, házi feladatáért lecsukott gimnazista, fiát a harcból hazaváró anya – hétköznapi emberek sokféle története elevenedik meg előttünk. Mesélőink különböző társadalmi csoportokat képviselnek, más-más szemszögből élik meg az 1956-os eseményeket, mégis mindannyiukkal együtt tudunk forrongani, rettegni, szomorkodni és nevetni, miközben naplóikat, verseiket olvassuk, vagy épp kézzel írt röplapjukat böngésszük. Ez a könyv legalább olyan személyes hangvételben mutatja be a forradalmat, mint a Margó naplója – 1956-1959 A forradalom és utóélete egy kamaszlány szemével című kötet (cikkünk itt olvasható), ami szintén a forradalom hatvanadik évfordulójára jelent meg. Mindkét könyv ékes példája annak, hogy hiába telt el hat évtized az 56-os forradalom óta, az elfeledett naplók és dokumentumok még mindig tudnak újat mutatni mind a történészeknek, mind kíváncsi civileknek.

1957. augusztus 9-én bátyám agárdi lakásába 2 rendőr csengetett, Lénárt Bélát keresték. Azonnal tudtuk, elérkezett a rettegett pillanat. Kapkodó búcsú, majd indulás a helyi rendőrőrsre. Megengedték, hogy Marianna elkísérjen, kézen fogva mentünk hárman, igen, hárman, mert a feleségem szíve alatt már ott rejtőzött egy újabb élet reménye, reménytelensége? Aztán elérkezett az együttlét utolsó pillanata is, bezárult egy kapu, hogy hosszú időre mindenütt kapuk zárják majd el a külső világot.