A sovány angyalok kicsik és kiszolgáltatottak. Verést érdemelnek. Átvágják az embert. Hitegetnek. Azt mondják úgy lesz, és mégsem. Mindenhol ott vannak: meddőségi klinikán, koraszülött osztályon, diófalevéllel borított nyirkos iskolaudvaron. Nem az öröm hírnökei. Gyerekek helyett csak fájdalmat osztogatnak nem létező puttonyukból. Kiss Noémi Sovány angyalai legalábbis ilyenek. Kritika.
A nyolcvanas évek Magyarországán vagyunk, a gulyásszocializmus kellős közepén egy kisvárosban, ahol egy tanárnő férjhez megy tinédzserkori szerelméhez, az ismert sportolóhoz. A nő mos, főz, takarít, és persze dolgozik a kisváros egyik legjobb általános iskolájában. A férfi versenyekre jár, edz, másokat is, győzni akar mindenáron. És közben veri a nőt. Tökéletesen, lépésről lépésre épül fel egy bántalmazó tipikus profilja: először csak szóban sértegeti feleségét, megalázza mások előtt, féltékenykedik, nem engedi el sehova otthonról. Majd később meg is üti, nem egyszer, sokszor. A nő viszont mindenáron gyereket akar, ezért inkább elhiszi, amikor a férfi azt mondja, szeretlek. Jobb híján maradnak a munkával teletöltött egyhangú hétköznapok, az iskolai túlórák, és szép lassan bejönnek a képbe a szeretők. Elsőként az iskolaigazgató, aki a pályakezdő tanárnőt egy éven át ostromolja kitartóan, zsarolja és gyakorlatilag szeretőjévé kényszeríti, kihasználva a nő kiszolgáltatott helyzetét. Utána pedig a többiek: férfi tanárok, edzők, és egy volt tanítvány, Sári. Eközben a szálakat mindvégig egy közös helyszín tartja össze, a kórház, ahol a nő, Lívia fekszik szívrohama után, miután megölte a férjét. A történetek Lívia visszaemlékezései, a férjgyilkossággal pedig nem árultuk el a csattanót, mert nem ez az igazán nagy tragédia a regényben. Azon gondolkozunk, hogyan jut el egy asszony odáig hogy megöli a férjét? Miért akar mindenáron gyereket? Miért bélyegzi meg a társadalom, ha mégsem jön össze? Így jutunk el a meddőségi klinikára is, ahol Lívia lombikbébi programmal próbál teherbe esni, éveken át próbálkozik, a körülmények gyakran megalázóak, a vizsgálatok és a gyógyszerek hatása pedig rettenetes fájdalmakkal is jár. A nő észre sem veszi, hogy időközben férje már nem is akarja a gyereket – kiderül közben szeretője szült neki egyet, titokban.
A Sovány angyalok olvasmányos, nagyon megindító, mély és meghökkentő. Annak ellenére, hogy megrázó nemcsak sírni, hanem nevetni is lehet rajta. Hétköznapi tragédiákról szól, amikről hallgatunk, pedig itt zajlanak előttünk. A párkapcsolaton belüli erőszak kérdése a mai napig tabu, bár mostanában talán többet beszélnek róla a médiában néhány eset kapcsán (gólyatáborokban elkövetett nemi erőszak, Szepesi Nikolett-botrány, Éden Hotel botrány a TV2-n stb.) de még mindig nem eleget. Továbbra is megy az áldozathibáztatás, az emberek továbbra is tájékozatlanok, azt hiszik ilyesmi csak szegény, aluliskolázott családokban fordul elő, értelmiségi körökben nem. Miközben Magyarországon ma minden ötödik nőt bántalmazták már szexuálisan, verbálisan vagy fizikailag. Kiss Noémi regénye ebben is korszakalkotó, megtöri a csendet, a kínos hallgatást olyan tabunak számító témakörökben is mint a meddőség, az örökbefogadás tortúrája, a gyerekbántalmazás, a szexuális függőség, a szegregáció vagy a kivándorlás kérdése – amelyekről most már muszáj lenne beszélnünk. Mert egy traumatizált társadalom, amilyen a miénk is, csak úgy léphet előre, ha szép sorjában feldolgozza traumáit és elindul a kollektív gyógyulás felé vezető úton.
Kiss Noémi: Sovány Angyalok, Magvető Könyviadó 2015., 296 oldal, 3290 Ft
június 6. 16:00 Írók Boltja
