Így temetkeztek a gepidák: különleges sírokra bukkantak a régészek

NK_3

Különleges leletekre bukkantak a szolnoki régészek a Tiszapüspöki és Törökszentmiklós határában zajló próbafeltáráson, a leletek közül kiemelkedő a Kr. u. 5. századi gepida sírok anyaga – mondta Kovács Péter, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze.

A múzeum szakemberei március második felétől egy hónapon át dolgoztak egy háromezer négyzetméteres lelőhelyen, egy feldolgozó üzem építésének helyszínén. Több korszak emlékeit tárták fel a területen, amelyből a legkorábbi a rézkorból, a legkésőbbi az avar korból származik. A feltáráson két különleges, a Kr. u. 5. századi gepida sírra bukkantak.

Az első sírban az elhunyttal eltemették

körülbelül egy méter hosszú kétélű kardját, amelyen a fa és a bőr hüvely lenyomata is megmaradt. Felső harmadát bronzveret ékesítette, két oldalát gyöngy-függők díszítették, hegyénél egy bronzból készített kardkoptató egészítette ki. A régész hozzáfűzte: a sírból előkerült egy bronz csipesz, több bronz karika és szegecs, továbbá egy feltehetően az antik korból származó különleges arany pecsétgyűrű.

gep2

Ez a gepida kard egy nagykunsági régészeti feltáráskor került elő, ezt az ELTE Régészettudományi Intézete végezte, nyitóképünkön egy gepida sír torzított koponyája

A második sírban egy köpűs vaslándzsát, két bronz övcsatot, több apró bronzszegecset, koporsóvasalásokat és vélhetően egy vastőr maradványát találták a régészek. A fejnél egy teljesen ép edényt helyeztek el temetkezéskor.

A lelőhelyen egy rézkori (Kr.e. 4500-4000) gödröt

és egy feltehetően a bronzkorból származó kutat is feltártak a régészek, mindkettő tárgyi emlékei egyszerű cserepekre és állatcsontokra korlátozódnak, így egyelőre nehéz pontosan meghatározni a korukat – fejtette ki a régész.

Egy római császárkori szarmata település

külső széle esett még a vizsgált területre. Ennek leletanyaga igen szegényes, többnyire kerámia és állatcsont maradványokkal jellemezhető, de előkerült néhány őrlőkő vagy szerszámkő maradványa is, továbbá néhány nagyméretű átégett áglenyomatos faltapasztás. Kovács Péter magyarázata szerint a szórványos települést egy legalább kétosztatú sáncárokrendszer övezte. Az erődítések igen masszívak lehettek, könnyen elképzelhető, hogy harcászatilag is egy komoly erősség állhatott ott mintegy 1700-1600 évvel ezelőtt.

A lelőhelyen egy avar kori (Kr.u. 6-8.század) részleges lovas temetkezés leleteit is feltárták a régészek. A sírban a ló koponyája, az állat mellső és hátsó lábai, továbbá egy kiskérődző koponyája feküdt. Az elhunyt tárgyi mellékletei között egy többsoros gyöngylánc, négyzetes övcsat, orsókarika és két további vastárgy fedezhető fel – mondta a régész.