
Hogyan alakul át a világegyetem a következő trillió években?
Jelenleg egy nagyon izgalmas időben élünk a világegyetem történetében: pont az elején, amikor rengeteg csillag és galaxis vár megfigyelésre.

Jelenleg egy nagyon izgalmas időben élünk a világegyetem történetében: pont az elején, amikor rengeteg csillag és galaxis vár megfigyelésre.

Japán kutatók megerősítették a kozmológia egyik legfontosabb előrejelzését: a világegyetem a tágulásával párhuzamosan hűl.

A világegyetem sokszor úgy viselkedik, mint egy felfoghatatlanul hatalmas gyár, amely megállás nélkül ontja magából a titkokat.

Egy új, részletes égbolt-elemzés végre felfedte, hol rejtőzött eddig a világegyetem látható anyagának hiányzó fele.

A Kaliforniai Egyetem kutatói által vezetett tudóscsoportnak sikerült pontosan megmérnie, hogy mennyi anyag van a világegyetemben: az univerzum 31 százalékát alkotja anyag, a maradék sötét energia. Az Astrophysical Journal című tudományos folyóiratban bemutatott kutatás méréseihez galaxishalmaz-technikát használtak. „Összefügésrendszerbe helyezve ezt az anyagmennyiséget, ha az univerzumban lévő összes anyag egyenlően terülne szét a világűrben, az megegyezne…

A kozmológiai elv szerint a világegyetem nagy skálán homogén és izotróp, azaz nincs benne kitüntetett irány és hely. Napjainkban azonban több olyan alakzatot is felfedeztek, amelyek lényegesen meghaladják a kozmológiai elvvel még összeegyeztethető méretet.

Az űrteleszkóp segítségével 13,5 milliárd éves időutazásra vállalkozhatnak a csillagászok. Megismerhetik, milyen volt a világegyetem "mindössze" 200 millió évvel az ősrobbanás után, amikor az univerzumban "felgyulladtak" az első csillagok és létrejöttek a korai galaxisok.