Valami nagyon nem stimmel ma Magyarországon a történelmi traumáinkról szóló közbeszéddel. Minden magyar családot, ha eltérő mértékben is, de érintett a huszadik század. Mindenkinek megvan a maga története, a maga fájdalma. A baj azzal van, hogy összemérjük ezeket, és meg akarjuk győzni egymást arról, hogy a „mi fájdalmunk” nagyobb a „ti fájdalmatoknál”.
Idén csupán egyszer, Trianoni Szemle Évkönyv 2015 címmel jelent meg a Trianoni Szemle folyóirat, aminek elsősorban anyagi oka volt - közölte a kötet főszerkesztője, Szidiropulosz Archimédesz.
Magyarországon kívül a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban (Library of Congress) található a legnagyobb, úgy nevezett hungarika gyűjtemény, ezek közül talán a legérdekesebb sorozat a Trianon előtti Magyarországot mutatja be.
Többek között erre a kérdésre is választ kapunk Nagy Pál 10 évnyi kutatómunkával összeállított, francia nyelven írt magyar írók, tudósok, hadvezérek, művészek, politikusok, stb. antológiájában. A 2000 oldalnyi izgalmas anyagból ősszel jelenik meg az első kötet Ezeréves frankofónia címmel a francia kiadónál. Nagy Pállal Szirmai Anna beszélgetett.
Magyarország miniszterelnöke sokat beszél mostanában, olyan dolgokat mond, amikre nem is kellene odafigyelni, ha nem ő lenne a miniszterelnök.
Belenézhetsz a vagonlakókról készült dokumentumfilmbe, amely a magyar történelem egyik kevésbé ismert részét dolgozza fel.
Egy román történész ír az első világháború újraértelmezéséről. Elsőre ez neccesnek hangozhat, pedig Lucana Boia tollát nem a nemzeti érzelmek vezetik. A leghiggadtabban és a legobjektívebben beszél egy olyan dologról, amiről elég nehéz indulat nélkül beszélni.
Ujváry Gábor szerint Trianon után egy korszerűtlen társadalmi berendezkedésű országban nagyon korszerű kultúrpolitika működött.
A Nagyváradon rendezett I. Partiumi Nemzetközi Könyvvásár szombati napjának kiemelt eseményeként bemutatták Szakály Sándor történész két kötetét, amelyek a két világháború közti magyar történelem kevéssé feldolgozott témáit ölelik fel.
