Péntektől a Jupiter óriásbolygó különösen fényes felülete ragyogja be az éjszakai eget
A Jupiter szabad szemmel is látványos lesz, azonban igazán távcsőben tárja fel szépségeit. Már egy kisebb kézi távcsővel is.
A Jupiter szabad szemmel is látványos lesz, azonban igazán távcsőben tárja fel szépségeit. Már egy kisebb kézi távcsővel is.
A 103P/Hartley üstököst Malcolm Hartley fedezte fel 1986. március 15-én
Idén negyedik alkalommal rendezik meg az Egy hét a csillagok alatt elnevezésű országos programsorozatot.
Június 3-án a telihold pereme és az Antares igen közel kerülnek az éjszakai égbolton. A Hold átmérője 30 ívperc lesz.
A Kozmikus tudásunk határai című, élőben látogatható előadássorozaton a csillagászati kutatás új horizontjaiba adnak bepillantást.
Akinek nagyon éles szeme van és teljesen sötét, vidéki égbolt alatt tud észlelni, akár szabad szemmel is megpillanthatja az együttállást.
A csillagvizsgálóban mindkét napon csillagász szakvezető segítségével figyelhetik meg az érdeklődők az égi jelenség alakulását.
A Vénusz, azaz az Esthajnalcsillag 22-én közel hússzor fényesebb lesz, mint az égbolt legfényesebb csillaga, a Szíriusz
Szerdáról csütörtökre virradó éjjel látványos csillaghullás figyelhető meg az égen, amikor megérkezik a Geminidák meteorraj.
Teljes napfogyatkozás esetén a Hold teljes egészében eltakarja a Napot, részleges napfogyatkozásnál pedig csak egy részét.
Óriásbolygók éjszakája címmel különleges programmal várja a látogatókat a Svábhegyi Csillagvizsgáló október elsején.
A Naprendszer különleges égi jelenségére legutóbb 947-ben volt példa, és legközelebb 2492. áprilisában lesz lehetőség a megfigyelésére.