
Káprázatos égi jelenség közelít, a Lyridák meteorraj
Április 22-én hajnalban érkezik a Lyridák meteorraj, a világ legrégebbi ismert csillaghullása. Óránként 10 hullócsillag is látható lehet.

Április 22-én hajnalban érkezik a Lyridák meteorraj, a világ legrégebbi ismert csillaghullása. Óránként 10 hullócsillag is látható lehet.

Egy kézitávcsővel még két bolygót megkereshetnek az érdeklődők, de azok már nem a Naprendszer bolygói lesznek.

A Phaethon pályáján a Naphoz közeledve erősen felfényesedik és csóvát ereszt, közben mintegy "kipöfögi" magából a Geminidák-meteorrajt.

A C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstököst elsőként a Kínai Tudományos Akadémia Bíbor-hegyi Obszervatóriumában észlelték...

William Herschel csillagász és zeneszerző művei csendülnek fel a Svábhegyi Csillagvizsgálónál augusztus 30-án.

A közlemény leírása szerint a kvázihold elnevezéséhez egy mitológiából merített nevet várnak a verseny kiírói...

A Fiastyúk csillaghalmaz, a holdsarló, a Mars, a Jupiter és a Bika csillagkép vörös csillaga, az Aldebaran kerül közel egymáshoz.

Szabad szemmel is láthatóvá válhat az éjszakai égbolton nóvakitörés miatt a T Coronae Borealis (T CrB) nevű különleges változócsillag.

A Spica a Földtől 250 fényévre található, és számos különleges tulajdonsága van. A 16. legfényesebb csillag az égbolton.

Az Éta Aquaridák maximuma elnyújtott, így előtte és utána egy-két nappal is dús hullócsillagzáport láthatunk a hajnali órákban.

A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5,8 magnitúdós bolygó a Kos csillagkép 6,1 magnitúdó fényességű 53 Arietis csillagával alkot laza párost...