Egy 7200 évvel ezelőtt élt nő épen fennmaradt, fosszilis DNS-ét találták meg Indonéziában. A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösség tagjának csontvázára a Szulavézi-sziget Leang Panninge-barlangjában 2015-ben folytatott ásatáson bukkantak rá – írta a The Guardian online kiadása. A maradványok egy tinédzseré voltak, akinek a kutatók a Bessé becenevet adták. A felfedezésről szóló tanulmányt a Nature folyóiratban…
Algákban termelődő fényérzékeny fehérjék segítségével sikerült részlegesen visszaadni egy korábban teljesen vak férfi látását. A Bretagne-ban élő páciensnél, akinek személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra, úgynevezett optogenetikai terápiát alkalmaztak a párizsi Látás Intézet szakemberei – írja a BBC News. A férfinál retinitis pigmentosát – festékes szemideghártya-gyulladást – diagnosztizáltak 40 évvel ezelőtt. Ez a betegség több mint kétmillió…
Különleges genetikai hátterüknek köszönhetően élnek egyes emberek akár több mint 105 évig is – állapították meg olasz kutatók. Ez az első alkalom, hogy ilyen részletességgel megfejtették a nagyon hosszú ideig élő emberek genomját, ami útmutatóul szolgálhat ahhoz, miért élhetnek ennyire hosszú életet és hogyan sikerül elkerülniük az időskori betegségeket. „Az öregedés megnöveli számos krónikus betegség…
Bejelentette első felfedezéseit az összes gerinces állatfaj genomját feltáró projekt, a biológia jelenleg zajló legambiciózusabb vállalkozása. A genomot, vagyis a szervezet teljes DNS-ben kódolt örökítő információját továbbfejlesztett módszerrel térképezi fel egy nemzetközi kutatócsoport nagyjából 70 ezer gerinces állatfaj esetében a következő tíz évben – írta az eurekalert.com a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányt idézve.…
A nagy mocsári csiga segítségével modellezik az öregedési folyamatokat az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben (BLKI) működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport munkatársai. Új vizsgálatukkal olyan új géneket azonosítottak az állatban, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak. A felfedezésükkel lehetővé válik az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálata. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat…
A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) munkatársai 2020-ban 71, a tudomány számára ezidáig ismeretlen új fajt, 6 alfajt és 3 nemzetséget írtak le 28 országból, Afrika déli csücskétől Eurázsián át Új-Guinea szigetéig. Az intézmény muzeológus kutatóinak egyik legfontosabb feladata a gyűjteményekben őrzött példányok tudományos feldolgozása, és az ennek során elért tudományos eredmények közlése. A múzeum legtöbb…
A horvátországi lepoglavai pálos kolostor főoltára előtti sírból vett csontmintákból a sikeres DNS kinyerése után a Magyarságkutató Intézet szakértői meghatározták az egyénekre jellemző Y-STR DNS profilt, ami a két mintában megegyezik. Ez az eredmény a történeti adatokat megerősítve azt jelenti, hogy a genetikai adatok is az apa-fiú leszármazást mutatják. Tehát minden adat azt bizonyítja, hogy…
Két különböző hullámban népesítette be az ember a karibi térséget az eddigi legátfogóbb, ősi DNS-elemzésen alapuló kutatás szerint. A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kőeszközöket használó kultúra népessége (archaikus kor) először mintegy hatezer évvel ezelőtt telepedett le a karibi szigeteken. Három- vagy négyezer évvel később a kőeszközök átadták a helyüket az agyagedényeknek,…
Az öngyilkosság kockázatát növelő 22 gént azonosítottak amerikai kutatók. Minden 11. percben megöli magát egy amerikai, ez naponta 132, évente több mint 48 ezer élet – írta a medicalxpress.com. Az egyik tényező a családi előtörténet, talán a leghíresebb példa Ernest Hemingway és rokonai. Az író 1961-ben lett öngyilkos, de ugyanígy ért véget az élete apjának,…
A hiperbár oxigénterápia (HBOT) egészséges idősödő felnőtteknél megállíthatja a vérsejtek öregedését, és megfordíthatja az öregedés folyamatát a Tel-Aviv-i Egyetem (TAU) és az izraeli Samír kórház közös kutatása szerint. A kutatók 35 egészséges, 64 éves, vagy annál idősebb személynek 60 hiperbár oxigénkezelést adtak 90 napos időtartam alatt. A kutatásban résztvevőktől vérmintákat vettek a terápia előtt, alatt és…
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai Szathmáry Eörs evolúcióbiológus vezetésével a világon elsőként mutatták ki egy rendkívül fejlett számítógépes szimuláció segítségével, hogy a földi élet hajnalán hogyan jöhettek létre a kromoszómák. A felfedezés alapjaiban változtathatja meg az élet keletkezésének kutatását. Elméletükről a közelmúltban jelent meg tanulmány a PLOS Genetics című szakmai folyóiratban…
Az archeogenetikai vizsgálatok alapján az Árpád-házi királyok dinasztiája a mai Afganisztán északi részén, az ókori Baktria területén alakult ki 4500 évvel ezelőtt – közölte az emberi erőforrások minisztere pénteken, Budapesten. A European Journal of Human Genetics nemzetközi tudományos lapban jelent meg az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározása III. Béla Y-kromoszómás szekvenciájának elemzése alapján címmel tudományos publikáció…