
Kvantummechanika kézbe vehető méretben – 3 fizikai Nobel-díj a bizonyításért
A kvantumvilág határain: Clarke, Devoret és Martinis, Amerikában dolgozó tudósoké a 2025-ös fizikai Nobel-díj.

A kvantumvilág határain: Clarke, Devoret és Martinis, Amerikában dolgozó tudósoké a 2025-ös fizikai Nobel-díj.

John J. Hopfield és Geoffrey E. Hinton kapja az idei fizikai Nobel-díjat a gépi tanulást lehetővé tévő felfedezéseikért...

Krausz Ferenc móri születésű magyar fizikus 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az ELTE TTK-n.

Didier Queloz érdeklődési köre a mérési módszerek fejlődésével egyre bővült, vitán felül ő az exobolygó-kutatás egyik állócsillaga.

Úttörő kvantumfizikai kutatásaiért Alain Aspect francia, John F. Clauser amerikai, Anton Zeilinger osztrák fizikus kapja a fizikai Nobel-díjat

Giorgio Parisi megmutatta a véletlenszerű jelenségek mélyebb rétegeit, rámutatott azokra a problémákra, amelyekre oda kell figyelni – mondta el Iglói Ferenc Széchenyi-díjas fizikus annak kapcsán, hogy a komplex fizikai rendszerek megértésében elért úttörő eredményeiért az amerikai-japán Syukuro Manabe és a német Klaus Hasselmann mellett az olasz Giorgio Parisi kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd…

Az idei fizikai Nobel-díjasok eredményei adják a csíráját annak az új kísérletnek, amelynek keretében az Európai Űrügynökség (ESA) a gravitációs hullámok észlelésére a világűrbe tervez egy gravitációs hullám-detektort – mondta Frei Zsolt Széchenyi-díjas fizikus, az ELTE TTK Fizikai Intézetének igazgatója, Atomfizikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Az idei fizikai Nobel-díjjal elismert kutatások gyökereihez visszanyúlva felidézte, hogy…

A lézerfizika területén elért úttörő eredményeiért Arthur Ashkin amerikai, Gérard Mourou francia és Donna Strickland kanadai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. Arthur Ashkin az optikai csipesz megalkotásáért és az eszköz biológiai rendszerekben való alkalmazásáért, Gérard Mourou és Donna Strickland pedig a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok…

Einstein pár hónappal azután, hogy közzétette általános relativitáselméletét, 1916 júniusában jósolta meg, hogy minden gyorsuló tömeg gravitációs hullámot kelt és a hullámok annál erősebbek, minél nagyobb az objektum tömege.

Az, hogy a kísérleteket szupravezetőkön, szuper folyékony, valamint szuper vékony mágneses anyagokon – azaz az anyag nem szokványos állapotain végezték – semmit nem változtat a lényegen: folyamatos változást mértek. - írja Kiss J. Zoltán.

Az a világ, amelyet szobahőmérsékleten látunk, amely körülvesz minket, egy olyan világ, amelynek a valódi kvantumos tulajdonságát elfedi a hőmérséklet. Azaz nem látjuk, hogy a világban semmi sem folytonosan, hanem minden ugrásszerűen (kvantumosan) változik.