Grecsó Krisztián az LMP szóvivőjéről – Az Élet és Irodalom 2018/16. számából
Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője az ATV Egyenes beszéd című műsorában igyekezett megmutatni, mit tanult, hol tart a képzésben.
Élet és Irodalom
Wes Anderson Kutyák szigete mintha a mai Magyarországról szólna – Az Élet és Irodalom 2018/15. számából
Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.
Láng Zsolt köszönti a 70 éves Grendel Lajost – Az Élet és Irodalom 2018/14. számából
Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk. FEUILLETON Magyar Miklós Filozofikus regény vagy regényes filozófia? című esszéje Jea-Paul Sartre Az undor című regényét elemzi. „A mű ezzel a mondattal kezdődik: „Legjobb volna napról napra följegyezni az eseményeket.” Mégis igen kevés utalás történik az 1930-as évek társadalmi-politikai történéseire. Az egyén és…
Hogy össze ne keverjék a regényhőssel, vörösre festette haját az írónő – Az Élet és Irodalom 2018/13. számából
- Az olvasó bizony könnyen azonosítani fog téged a főhősöddel, aki egyes szám első személyben beszél. - részlet az interjúból.
A ledér nők és szoknyapecér férfiak viszonyáról – Az Élet és Irodalom 2018/12. számából
Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk. FEUILLETON Sausic Attila A párosodás stratégiái címmel írt esszét. „A tökéletes monogámiát véve kiindulópontnak, sejthetjük, hogy ez az állapot nem sokáig marad fenn: megéri ledér nőnek lenni, aki nem veszteget időt arra, hogy udvaroltasson magának, s mivel csak jó apával találkozhat, rábízhatja a…
Mit üzen Füst Milán a magyaroknak? – Az Élet és Irodalom 2018/11. számából
Az Élet és Irodalom új számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk. FEUILLETON Szántó T. Gábor Ki beszél és kihez beszél? című esszéje Füst Milán A magyarokhoz című versét elemzi. „A vers beszélője anyanyelve közösségéhez szól, ugyanakkor próféták utódjaként int felvilágosító szózatában. A vers címzettje, a kollektívum megjelölése olyan benyomást is kelthet, mintha valaki kívülről…
Beszélgetés két nő nemi életéről – Az Élet és Irodalom 2018/10. számából
Zelma sokkal inkább a beteges formák felé megy el, ő már kislányként is csak akkor tudott elaludni, ha maszturbált. - Szeifert Natália Az altató szerekről című könyvéről.
Miben különbözik Karinthy és Ady írói imázsa? – Az Élet és Irodalom 2018/9. számából
Karinthyra érvényes leginkább, hogy az írószerep szerepeinek egyike volt csupán.
Csáth úgynevezett nemi erkölcse elég riasztó – Az Élet és Irodalom 2018/8. számából.
Bán Zoltán András Harsány összeomlás címmel írt Csáth Géza Sötét örvénybe süllyedek című kötetéről.
Karafiáth, mint minden költő, szeretné, ha sokan szeretnék – Az Élet és Irodalom 2018/7. számából
Károlyi Csaba Függő címmel írt könyvkritikát Karafiáth Orsolya Szirén című regényéről.
Hogyan látta meg Földény F. László az első szeretkező párt? – Az Élet és Irodalom 2018/6. számából
Egy esszé, ami szocializmus prüdériájáról is szól.
A közönséges csikófark szerelmi életéről – Az Élet és Irodalom 2018/5. számából
A közönséges csikófark minden, / csak nem közönséges, bár külsőre / csak egy snidlingcsomóra hasonlít. / Szerelmi élete azonban szokatlanul / komoly nehézségeket okoz neki... - Rékai Anett verse.