Egy argentinnak mondott rejtélyes licitáló vásárolta fel a legtöbb holmit egy árverésen, amelyet Adolf Hitler és Hermann Göring náci vezérek személyes tárgyaiból tartottak szombaton Münchenben nagy titkolózás mellett.
A sajtó kizárása ellenére a szombati aukcióról információt szerző német lapok, köztük a Bild szerint a névtelenségbe burkolózó „argentin” vevő több mint 600 ezer eurót költött az árverésen, 275 ezer eurót fizetett Hitler utolsó katonai zubbonyáért és 3000 eurót Göring „kissé dohos” selyem alsónadrágjáért, amelyet egy ugyancsak selyem hálóinggel együtt 500 euróért hirdettek meg. Hitler 18 ezer euróért kínált zoknija hidegen hagyta az argentint.
Élénk licitharc folyt ugyanakkor Hitler fekete nadrágjáért, amely 62 ezer euróért kelt el, s amelynek bőrrel bélelt zsebeiben állítólag mindig két pisztolyt tudott feltűnés nélkül magával hordani. Göring ciántartója, amelynek segítségével 1946-ban Nürnbergben véget vetett az életének, 26 ezer eurót ért meg egy vevőnek, egy karórájáért 42 ezer eurót fizettek.
Bár a Hermann Historica aukciósház a nyilvánosság teljes kizárásával akarta lebonyolítani a vitatott, sokak által ízléstelennek tartott aukciót, egyes lapok riportereinek sikerült részt venniük az árverésen. A Bild tudósítója például „fiatal párokat, idős urakat és törzsi tetoválást viselő, kigyúrt és kopasz férfiakat” látott a regisztrált ügyfelek között. A nagy példányszámú bulvárlap riporterének az állítólagos argentin licitáló – egy spanyol akcentussal beszélő, feketébe öltözött férfi – azt mondta, hogy Argentínából jött és egy múzeumnak vásárolta a holmit.
A Bildnek úgy tűnt, hogy a férfi egy magángyűjtő strómanja lehet, a Süddeutsche Zeitung riportere pedig azt vélte látni, hogy két azonosan öltözött és ugyanazzal a dél-amerikai akcentussal beszélő férfi váltotta egymást a neonáciknak kedves számjegyekből álló 888-as számú licitálókártya alatt.
Az újfasiszta relikviák állítólag a 2007-ben elhunyt John K. Lattimer, a nürnbergi perben a vádlottak egészségéért felelős amerikai katonaorvos gyűjteményéből származtak.
A németországi zsidó közösség vezetői és történészek elítélték a felháborító és morbid árverést, München főpolgármestere pedig felszólította az aukciósházat, hogy önként álljon el a bírált árveréstől. Az aukciósház ezt nem tette meg, viszont hangsúlyozta, hogy nem áll szándékában a társadalmi béke megzavarása és bárki érzelmeinek megsértése, és a tárgyakat „csak múzeumoknak, levéltáraknak és komoly gyűjtőknek adják el”.
Az esemény előtt az aukciósház azt közölte, hogy nem engednek be újságírókat az árverésre, és annak eredményéről nem adnak ki semmiféle közleményt.
Az eladásra meghirdetett 169 tárgyat, közte röntgenfelvételeket és a különféle dokumentumokat is, csak jelszóval rendelkező, regisztrált kuncsaftok tekinthették meg előzetesen az aukciósház honlapján.
