Még csak tervezési fázisban volt, de már akkor beérkezett az első feljelentés, azonban májusban végül mégiscsak megnyílt Koppenhágában a „mártírmúzeum”, amelyben egymás mellett mutatják be többek között Szókratészt, Jeanne D’Arcot, Rosa Luxemburgot és Ibraim El Bakraouit, aki márciusban Brüsszelben a testvérével és még egy harmadik elkövetővel együtt levegőbe röpítette magát, így okozva 35 ártatlan ember halálát, és sebesítve meg százakat.
A dán kultuszminiszter, Bertel Haardel „eszelősnek” nevezte az ötletet, a Venstre liberális-konzervatív kormánypárt egyik politikusa pedig feljelentést is tett. Európa társadalmi és kulturális ügyekben érzékenyebb országaiban pedig publicisztikák tucatjai jelentek meg a kiállításról. Az FAZ publicistája szerint a mártírmúzeum „játszik a terrorral”. Volt, aki ennél is tovább ment, és egyenes azt állította, a múzeum „támogatja a brüsszeli elkövetőket”.
„Mi egyáltalán nem támogatjuk a támadókat” – mondja Henrik Grimbäck, aki öt társával együtt hozta létre a The Other Eye of the Tiger című kiállítást, Koppenhága külvárosában, egy egykori mészárszék épületében. „Minél több aspektusra akarunk rávilágítani, mi is az, ami valakit mártírrá tesz. Ehhez az is hozzátartozik, hogy olyan dolgokat is megértsünk, amiket gonoszként élünk meg. Ez valami egészen más, mint a szimpátia.”
A tárlat olyan személyeket mutat be, akik valamilyen ügyért vállalták a halált. Egy üvegbura alatt láthatók Rosa Luxemburg szavai egy elsárgult papírra gépelve: „Ostoba poroszlók!” Mellette egy zöld benzines kanna és Mohammed Bouazizi, tunéziai zöldséges fényképe, aki 2010-ben saját magát felgyújtva kirobbantotta az Arab Tavaszt. Egy elsötétített szobában El Bakroui és Omar Ismael Mustafa portréi, akik novemberben két másik tettestársukkal 89 embert lőttek agyon a párizsi Batlacanban. Vitrin alatt egy műanyag fehér kézre helyezett fekete rongycafat, ami akár El Bakraoui kesztyűjéből is származhat. Abból a kesztyűből, amelyet viselt, mielőtt Brüsszelben kioldotta volna a pokolgép biztosítószerkezetét.
A kiállítás lényege, amin a projekt sikeressége áll vagy bukik, az az, milyen komplex módon képes bemutatni, miként változik, alakul át, töltődik meg újabb és újabb jelentésekkel a mártír fogalma. Amit viszont észben kell tartani, hogy az ítéletmentesség, nem jelent sem feloldozást, sem pedig helyeslést. A kulcs mindig a néző kezében van.
