A haldokló nagyapa utolsó erejével egy orosz szót suttog unokája, Kozma Péter fülébe. A városnév sötét és fájdalmas titkokat őriz, melyek talán jobb, ha nem kerülnek felszínre. Kozma Péter azonban hajthatatlan: tudni akarja, mi történt Szlotyinóban, így kezdetét veszi a szövevényes nyomozás. Kolozsi László – A bejrúti járat című könyve történelmi-családi krimi, nyakon öntve a hamisítatlan magyar valósággal. A kötet az Athenaeum kiadónál látott napvilágot, itt rendelheted meg, ide kattintva pedig bele is olvashatsz a könyvbe.
Az ütős krimi onnan ismerszik meg, hogy cselekménye szép lassan bontakozik ki, miközben bennünket szétfeszít a kíváncsiság. Kolozsi László is ezzel a recepttel dolgozik, ráadásul a könyv címével is komoly lökést ad az olvasónak, hogy belelapozzon a kötetbe. A Malév 240-es számú járata, azaz a bejrúti járat rejtélye a mai napig szolgáltat beszédtémát: a történelem és pláne az összeesküvés-elméletek szerelmesei valószínűleg manapság is hosszú éjszakákat képesek diskurálni-vitatkozni a tragédiáról egy vagy több üveg bor társaságában.
Miért is ne dobék be egy ilyen ütőképes témát?
– gondolhatta Kolozsi László, méghozzá teljes joggal. A könyv több szemszögből közelíti meg a történetet: hol a múltban vájkálunk, hol a jelenben járunk, miközben a legégetőbb kérdésre keressük a választ. Olvasás közben abban sem vagyunk biztosak, hogy lehull majd a lepel a nagy rejtélyről. Ám ahogy az a krimiknél lenni szokott, a megtett út sokkal fontosabb, mint maga a végcél. Márpedig a megtett úgy nagy részét Magyarországon izgulhatjuk végig. Végre kezünkben tarthatunk egy krimit, ami rólunk, magyarokról, és nem utolsó sorban nekünk szól. Ízég-vérig magyar sztori elevenedik meg előttünk, ám ezúttal nem kell szomorkodnunk, elég, ha csak izgulunk.
Kísért a múlt
A bejrúti járat felveti a múlt fontosságának kérdését is. Érdemes-e évtizedekkel ezelőtt írt naplókat bújni? Kell-e foglalkozunk családunk múltjával? Felszakítsunk-e régi sebeket, hogy kiderüljön az igazság? Kolozsi László kötete mindhárom kérdésre egyöntetű igennel felel, még ha főszereplőnknek meg is gyűlik a baja a történelem sötét foltjaival.
Kolozsi László könyvét borzasztóan nehéz letenni. Nem is csoda, elvégre ki az, akit ne érdekelne egy sötét titok, melyről senki nem akar beszélni?
