Az eKönyv Magyarország 2010. márciusában alakult a Libri-Shopline és a Líra Könyv Zrt. közös leányvállalataként. A cég kínálatában jelenleg mintegy 12 000 e-könyv található, és próbál minél több könyvkiadóval megállapodást kötni. Az eKönyv Magyarország ügyvezetőjével, Csordás Attilával beszélgettünk a digitalizált tartalmak másolásvédelméről, nemzetközi trendekről, a szerzői jogról és a nyomtatott könyv jövőjéről.
Hamarosan itt az év vége. Ha most kéne számot vetni, mennyire volt sikeres az eKönyv Magyarország számára a 2015-ös esztendő?
Nem panaszkodom. Az első nagy ugrásunk 2012-ben volt, amikor sikerült ellátnunk az e-könyveket egy komolyabb másolásvédelemmel, egészen pontosan a soft DRM technológiával. Ekkor kezdtük el PDF, ePUB és Mobi formátumban piacra dobni az e-könyveket. Azóta egyértelműen megfigyelhető egy folyamatos növekedés, ami úgy tűnik, idén sem áll meg.
Említetted a másolásvédelmet. Hogyan működik? Nyilván a technikával együtt a másolásvédelmet kijátszó szoftverek is egyre fejlettebbek lesznek.
A másolásvédelmet úgy kell elképzelni, hogy az e-könyv második oldalába beírjuk a vásárló nevét és a tranzakció számát, valamint kódolva több helyen is elhelyezzük ezeket az adatokat. Természetesen előfordul, hogy a felhasználók megpróbálják ezeket eltüntetni, több-kevesebb sikerrel. Azt látom, hogy ez a fajta másolásvédelem sokkal jobban működik, mint a korábban használt hard DRM. A hard DRM esetén regisztrálni kellett, és egy vásárló csak 5 eszközön olvashatta a megvásárolt e-könyvet. Olyannyira túl volt bonyolítva a rendszer, hogy volt, aki fel sem tudta tenni az olvasó eszközére a megvásárolt e-könyvet. A most használt soft DRM inkább a bizalomra épül. Megbízunk a vásárlóban, hogy nem tölti fel semmilyen oldalra a könyvet, cserébe akárhány eszközön olvashatja. Körülbelül 1000-ből 1 vásárló teszi ki nCore-ra vagy egyéb torrent oldalra. Őket másnap hívják is telefonon, hogy ejnye-bejnye, ugyanis mindenki személyes felelősséggel tartozik a saját e-könyvéért. Ugyanakkor nem mi leszünk azok, akik megszüntetik a kalózkodást Magyarországon vagy a világon. A NAV csak a Magyarországról működő weboldalakat tudja leállíttatni, ha illegális tartalmat tesznek közzé. Ezért nyilván az ilyen oldalak üzemeltetői elviszik a szervert külföldre. Nem tudunk elmenni Ukrajnába vagy Thaiföldre, hogy leállítsunk egy torrent szervert. Ezért muszáj olyan életképes üzleti modellt kialakítani, hogy versenytársként tekinthessünk a torrentoldalakra. Úgy gondolom, ezek az oldalak sokkal inkább versenytársaink. Például az nCore-on fent van 40.000 könyv, nálunk pedig 12.000 kötet található. Számunkra az a kitűzött cél, hogy versenyképesek legyünk ezzel a felhozatallal. Sok tekintetben most is jobbak vagyunk. Gyakran elég rossz minőségű e-könyvek kerülnek fel a kalózoldalakra. A karakterfelismerő programmal beolvasott köteteknél például sokszor hiányoznak az ékezetek, a szoftver ugyanis nem ismeri fel őket. A minőségen kívül azt is fontosnak tartom, hogy élménnyé tegyük a vásárlást.
Hogyan lehet élménnyé tenni a vásárlást?
Először is kell egy olyan kínálat, amivel nem az oldal visszafordulási arány statisztikáját növeljük. Néhány nagyobb kiadótól eltekintve a kínálat már szépen alakul az e-könyvek piacán. Fontos szempont a másolásvédelem és az ár is. Általában egy e-könyv 30 százalékkal olcsóbb a nyomtatott változatnál. Az sem mindegy, hogyan zajlik a vásárlás folyamata. A felhasználói felületnek kényelmesnek és átláthatónak kell lennie, hogy ne kelljen százat kattintania a vásárlónak, mire megvesz egy könyvet.
Számos helyen extra tartalommal ellátott e-könyvekkel próbálják a digitális kiadások felé terelni az olvasókat. Ez mennyire működhet?
Úgy látom, az e-könyveknél az extra tartalom nem létszükséglet, de rendszeresen próbálkozunk hasonlóval. Nemrég a Magvető Kiadóval megjelentettük Pilinszky János összes szépprózáját. Pilinszky a 70’-es években Párizsban felmondta egy kazettás magnóra a Gyerekek és Katonák című művét. Ezt az eddig még sehol meg nem jelent hangfelvételt beépítettük az e-könyvbe. A továbbiakban szeretnénk megjelentetni mesekönyveket, ifjúsági regényeket diszlexiás olvasók számára is, speciálisan a számukra kifejlesztett olvasáskönnyítő betűkészlettel. Egyre több az olyan tartalom, ami csak e-könyvben jelenik meg. Ilyenek például a szakkönyvek, amiket sokkal olcsóbb elektronikusan kihozni, mint nyomtatásban.
Ha már itt tartunk, mennyibe kerül kiadni egy e-könyvet?
Számos tényezőtől függ. Nyomtatott könyv esetében akár milliós tételről, e-könyvnél tízezres, esetleg százezres nagyságrendről beszélhetünk.
Beszéltünk az e-könyvekhez járó extra tartalmakról. Milyen kedvezményekkel próbálkoznak még az e-könyv boltok?
Létezik egy olyan trend, hogy az e-könyv olvasó mellé ajándékba adnak 2-3 elektronikus kötetet. Ezzel szerintem még nincs baj, vannak viszont olyan boltok, ahol 100-150 klasszikus olvasmányt pakolnak az e-könyv olvasóra. Ez nem túl szerencsés megoldás, ugyanis így nem ösztönzik a vásárlót, hogy újabb e-könyveket vegyen. Ráadásul azt sugallják felé, hogy csak régi e-könyveket lehet kapni. A torrent és egyéb kalózoldalak miatt terjedt el a gondolat, hogy ami elektronikus, az mindig ingyen van. Ebben a tekintetben sokat kell még változnia a magyar vásárlóközönségnek. Attól még, hogy valami digitális, igenis lehet fizetni érte. Sokaknak sajnos elképzelésük sincs arról, hogy létezik szerzői jog. Szerintem nem a fenyegetés és a büntetés a legjobb megoldás az illegális letöltések visszaszorítására. Bár bizonyos esetekben nem maradhatnak el a következmények, ha valaki nem legálisan kezeli az általa megvásárolt tartalmat.
Pontosan milyen jogi következményekre számíthat, aki illegálisan tölt fel egy könyvet?
Per nem szokott lenni belőle. Ugyanakkor nem egyszer előfordult már, hogy peren kívüli megegyezéssel kártérítésre kötelezték az illetőt. A kártérítés összege több tízezernél kezdődik és felmehet egészen százezerig. Nem túl szerencsés, hogy az emberek agyba-főbe pakolják fel az internetre a könyveket illegálisan, miközben fogalmuk sincs, milyen következményekkel járhat ez. Ilyenkor a könyvkiadó szép csendben megegyezik a feltöltővel. Rajtuk kívül senki sem tud az esetről, csak annyit látnak a felhasználók, hogy eltűnt egy torrent fájl, és már csak 39.999 könyv van a szerveren.
Az utcán sétálva az utóbbi években egyre több embernél látni e-könyv olvasót. A trendeket tekintve mennyire vagyunk lemaradva például Nyugat-Európához képest?
Nyugat-Európához képest is le vagyunk maradva, de nem drasztikusan. Az e-könyv fogyasztás az Egyesült Államokban érte el a csúcspontját: Amerikában 20 százalék az e-könyvek részesedése a teljes könyvpiacból. Mi, magyarok még nagyon messze vagyunk ettől. Van még hová fejlődnünk, de szépen alakulnak a számok. Sok kiadó attól tartott, hogy az e-könyvpiac majd megeszi a nyomtatott könyvet, de egyáltalán nincs ilyen kannibalizálás. A csak e-könyvben megjelenő rövid novellák sokszor egy-egy regény felvezetői, így gyakorlatilag a nyomtatásban megjelenő köteteket promotálják.
Mi kellene ahhoz, hogy továbbra is ilyen ütemben nőjön a hazai e-könyvpiac?
Van néhány kiadó, akik még nem léptek be az e-könyvpiacra, pedig fontos lenne, hogy folyamatosan bővüljön az e-könyvek kínálata. Nagy akadályt jelent még az ÁFA is. A nyomtatott köteteken mindössze 5% az ÁFA-kulcs, míg a digitálisan megjelent könyveken jelenleg 27%. Ez nyilván nem lelkesíti a kiadókat. Az e-könyv egyelőre elektronikus szolgáltatásnak minősül, és nem e-könyvnek. Szerintem ez egy butaság, ugyanis a tartalom az elsődleges. Ilyen alapon azt is mondhatnánk, hogy a tízparancsolat nem érvényes a Bibliában, mert az eredeti médiuma a kőtábla volt, és csak kőtáblán olvasva érvényes. Szerintem nem a hordozóeszköz határozza meg, hogy miből lesz könyv, hanem a tartalom.
Egyesek azt mondják, hogy a papír alapú könyv előbb-utóbb teljesen eltűnik majd.
Szerintem ez a közeljövőben biztosan nem történik meg. Kiváló szimbiózisban él majd a nyomtatott és az e-könyv. Inkább erősítik majd egymást, mintsem gyengítenék. Sokkal aggasztóbb, hogy folyamatosan csökken az olvasásra való hajlandóság. Főleg a fiatalok közt. Ebből a szempontból is fontos az e-könyv, hiszen az elektronikus eszközökön keresztül könnyebben meg lehet találni irodalommal a fiatalokat. Vannak bizonyos típusai a papír alapú könyveknek, mint például a művészeti albumok és a szakácskönyvek, amik jobban kapcsolódnak a hordozójukhoz. Az ember szívesebben ad ajándékba egy szép szakácskönyvet, minthogy elküldjön egy fájlt.
Nyilván hasonló a helyzet a gyerekkönyveknél is, ahol fontos szerepet kap a vizualitás.
Igen, egy mesekönyv jobban megél papíron. A gyerekeknek szóló e-könyveket inkább interaktív alkalmazásokkal szokták összekötni. Ezek is inkább kiegészítő vagy párhuzamos tartalmak lesznek a nyomtatott könyvek mellett.
Mennyire reális az a kép, hogy 10 év múlva a magyarok többsége e-könyvet olvas majd, és nem papír alapú kötetet?
Szerintem semennyire. Örülnék, ha itthon is 10-20%-os részesedése lenne az e-könyveknek, ahogy az Egyesült Államokban. Ennek ellenére nem hiszem, hogy 10 év múlva mindenki digitális könyveken olvas majd. Viszont ha körbe nézünk itthon, láthatjuk, hogy egyre többen olvasnak könyvet Kindle-ről, telefonról, tabletről. Nem lehet letagadni, hogy Magyarországra is betört az e-könyvpiac.
