Gárdos Péter: Nem lehet tudat alá nyomni az átélt sorsot

Bécsben mutatták be először a Hajnali láz című filmet, a Collegium Hungaricumban csütörtök este tartott premieren jelen volt Gárdos Péter, a film rendezője, aki egyben a történet alapjául szolgáló regény szerzője is.

A Balázs Béla-díjas filmrendező szülei szerelmének történetéből forgatott filmet Schruff Milán, Piti Emőke és Gila Almagor izraeli filmsztár főszereplésével. A romantikus alkotás a második világháború utáni Svédországban játszódik, svéd, magyarországi és izraeli helyszíneken.

A film alapjául szolgáló, világsikert aratott könyvet eddig harminc nyelvre fordították le, a hónap elején németül is kiadták. Az író által korábban „poszt-holokuaszt szerelmi regényként” meghatározott mű először 2010-ben jelent meg az Olvasó Sarok Kiadó gondozásában, a Libri szeptemberben új kiadással jelentkezett. Gárdos Péter Hajnali láz című könyvét a héten nyíló 67. Frankfurti Könyvvásáron is bemutatják.

Gárdos Péter a bécsi filmbemutató után elmondta: a könyv mostani sikere annak köszönhető, hogy megtalálta azt az embert, Halmos Ádámot, a Libri ügyvezetőjét, aki hitt a műben és annak világsikerében.

A filmrendező a bécsi bemutató után arról beszélt, hogy szerinte egy ilyen típusú filmnek jót tesz, ha rendezőként megismerkedik olyan emberek véleményével is, akik egy kicsit máshonnan látnak rá a történetre. Ha az ember alkotóként ül be egy filmre, akkor minden székcsikorgásból, rezdülésből és csöndből nagyon komoly következtetéseket tud levonni – mondta a rendező, aki ez alapján úgy érzi, hogy a Hajnali láz hatott a közönségre.

Ez a film szerelmes alkotás, amelyet a holokauszt emléke sző át – mondta Gárdos Péter az MTI-nek. Arról is beszélt, hogy a film rávilágít arra, mennyire nem lehet tudat alá nyomni az átélt sorsot és megmutatja azt is, hogy a holokauszt után már soha nem lehet ezeknek az embereknek úgy élniük, mint ahogyan azelőtt éltek.

A rendező szerint a Hajnali láz újdonsága, hogy ez az élet mozija, szemben sok holokauszt filmmel. A rendező az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: a két főhős pimasz dühvel szeretné élni az életét, és szemtelenül, mohón, kompromisszumok nélkül akarják a szerelmet.

A filmrendező újságírók előtt arról is beszélt, hogy a film különös aktualitását adja, mikor a menekültügy kapcsán eszébe jut, hogy szüleit 1945 nyarán három európai ország, Svédország, Anglia és Svájc is befogadta. Elmondta: elszorul a szíve, hogy ma bizonyos európai országok milyen brutális kegyetlenséggel utasítják el a menekülteket.

A film támogatói a Magyar Nemzeti Filmalap, az Európai Unió MEDIA programja, az MTVA és a Magyar Mozgókép Közalapítvány a Svéd Filmintézet, a Filmpool Nord, a Svéd Televízió, a Jeruzsálemi Filmalap, a Magnet Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonügynökség.

Gárdos Péter a Szamárköhögés és az Az utolsó blues rendezője. 2005-ben A porcelánbaba című Lázár Ervin novella-adaptációja elnyerte a 36. Magyar Filmszemle Legjobb rendezőnek járó díját, a Diákzsűri különdíját, és a Gene Moskowitz-díjat. Tréfa című 2009-es műve a 40. Magyar Filmszemle Legjobb rendezés díját kapta.

Schruff Milán a Színház- és Filmművészeti Egyetemre Máté Gábor osztályában végzett 2003-ban. 2007-ben a Kalandorok című filmben a főszerepet játszotta Rudolf Péter és Haumann Péter mellett. Jelenleg a tatabányai Jászai Mari Színház társulatának tagja.

A Hajnali láz című filmet a magyarországi mozik december 17-től tűzik műsorra. További szerepekben Kovács Lehel, Petrik Andrea, Máté Gábor, Gyabronka József, Scherer Péter, Kovács Lehel, Földes Eszter, valamint két svéd színész Roger Strom és Anna Ascarate látható.

Megosztás: