Interjút közölt a Kibic Léderer András biztonságpolitikai szakértővel, volt SZDSZ-es politikussal, aki mintegy három hónapja önkéntesként segít a menedékkérők ellátásában és tájékoztatásában.
Léderer elmondta: a szülő, nagyobb testvér, gyám nélkül érkezett kiskorúakat elvileg nem zárhatják össze vadidegen felnőttekkel, de ez a gyakorlatban nem így működik.
15-16 évesekre simán azt mondják, hogy elmúltak 18 évesek, és elküldik őket egy menekülttáborba úgy, hogy nincs senkijük. Többnyire azért nincs, mert megölték a családjukat vagy elvesztették egymást az út során. Nagyon sokan Törökországtól gyalogolnak idáig. Ezt ne úgy képzelje el senki, hogy biztos nagyon fárasztó az út, de azért viszonylag konszolidáltan érkeznek. Nem! Lépten-nyomon kirabolják és bántják őket. Sok olyan emberrel találkoztam, akiket Macedóniában, Bulgáriában a rendőrök és a határőrök vertek agyba-főbe. Út közben sincsenek biztonságban, és simán előfordulhat, hogy valaki családdal együtt indult el például Szíriából, de mire elért ide, már valahol elvesztették egymást a családtagok.
A magyar állam gyakorlatilag semmilyen ellátást nem nyújt a menedékkérőknek. A kormány
velejéig aljas. Hónapokkal ezelőtt elindult egy végtelenül primitív kampány a bevándorlók elleni gyűlölet gerjesztésére. Ha nincs probléma, nem lehet ’megvédjük a hazát’ hisztit generálni, ezért a kormány problémát kreál: a forrásokat nem a megfelelő helyre csoportosítja, hanem helyette plakátokat és kerítést gyárt, aminek semmi értelme, de meg lehet mutatni este a híradóban, hogy áll a vártán, hiszen épül a hatalmas szögesdrót. Semmilyen szempontból nem lesz jobb a helyzet, sőt, de azokban, akik nem találkoznak naponta szemtől szembe ezzel a problémával, elültetik, hogy az ’illegális’ bevándorlók büdösek, koszosak, agresszívek, betegségeket terjesztenek és még magyarul sem beszélnek, tehát utálni kell őket. Ha már elég nagy a gyűlölet, egy eleve problémás történetet valódi krízissé lehet fokozni. Ez a kormány célja. (…) Ha itt baj lesz, azért egyedül az Orbán-kormányt terheli a felelősség.
Teljes bizonytalanságban és megalázottságban tartják a menekülteket:
nem tudják, mi történik velük, miért vannak börtönben, miért vannak esetleg megbilincselve, egyáltalán, börtönben vannak-e vagy csak ilyen itt a fogadtatás, miért vesznek tőlük ujjlenyomatot, miért fényképezik le őket. Nagyon sokan rettegnek, hogy kiderül: itt vannak Európában, és otthon a családjukat megkeresi és megöli az Iszlám Állam vagy valamelyik más szélsőséges szervezet. Az, hogy tisztálkodni sem tudnak, pluszmegalázás. Teljesen lefagytam, elnémultam, amikor odajöttek hozzám férfiak, hihetetlenül rossz állapotban, rongyosan, némelyek csontsoványra fogyva, hogy szerezzek nekik egy inget. Találtunk is. Tiszták voltak, de nyilván nem vasalták ki őket, és akkor ezek a végtelenül elgyötört emberek azt próbálták megértetni, hogy az nem jó, nekik egy rendes ing kell, mert ennyi maradt a méltóságukból.
Léderer András abból indul ki, hány ember pusztult el a vészkorszakban csupán azért, mert senki nem nyújtott nekik segítséget.
Azért segítek, mert zsidóként a holokausztból levonandó legfontosabb személyes következtetésem az: nem nézhetem tétlenül, hogy az állam tudatosan magára hagy csoportokat. E mellett soha többé nem mehetünk el szó nélkül, mert nekünk is így kezdődött a történetünk. Kis kirekesztéssel, kis megalázással, sorsunka hagyással, és pontosan tudjuk, mi lett a vége. Most itt vannak a menekültek, akik ugyanúgy segítségre szorulnak, tehát nekem kutya kötelességem segíteni.
Léderer szerint jó, ha tudatosítjuk magunkban:
ezek az emberek életükben először most, itt nálunk érzik a saját bőrükön, mit jelent az, hogy Európa. Ha azt, hogy odafordulunk hozzájuk, egyenrangú emberként tekintünk rájuk, és próbálunk a segítségükre lenni, akkor számukra ez lesz Európa. Ha ehelyett azzal találkoznak, hogy zárt vasúti kocsikban utaztatjuk őket étlen-szomjan, orvosi segítség és mindenféle információ nélkül, akkor számukra ezt fogja jelenteni Európa. Ezért is óriási, életveszélyes felelőtlenség, amit a magyar kormány művel.
http://www.youtube.com/watch?v=LkSaVDAO5a0
Ha az önkéntesek erő, idő és pénz fogytán nem segítenének többé a menekülteknek,
senkitől nem kapnának vizet és ételt, senki nem kísérné őket a vonathoz, senki nem magyarázná el, mit kell csinálniuk, ha megérkeztek a táborba, senki nem gondoskodna arról, hogy elvégezhessék a szükségüket, hogy tisztálkodhassanak. Összeomlana az ellátás, és csak az maradna, amit az Orbán-rezsim produkál: a plakátok, a szögesdrót és a gyűlölet. Belegondolt ebbe valaki? Bár nem kívánom, hogy így legyen, de akkor végre szembesülnének a magyar állampolgárok azzal, hogy a kormány mennyire inkompetens.
A teljes interjú itt olvasható.
Lásd még:
