Admira és férje nudista természetjáró volt. Míg mások meleg pulóverrel, esőkabáttal, alufóliába csomagolt vajas-szalámis szendviccsel, nejlonzacskóba burkolt, gumival biztosított meleg teával tömték meg hátizsákjukat, Admiráék mindentől megszabadulva, ruhájukat ledobálva (persze csak miután letette őket a busz) vetették bele magukat a simogató zöldbe. Néhanapján gyermekük is velük tartott, aki kevésbé rajongott a meztelenkedésért, lévén fiatal volt és szégyenlős. Mikor a kicsi megunta, hogy az állatok meztelen testére meresztgetik szemüket, felmászott egy fára, és sértődötten a lombok közé bújt. Bárhogy próbálta Admira lecsalogatni, a kisfiú nem engedett. Végül – hiába tiltakozott férje a nevelési módszerei ellen – a közelben talált almával sikerült Admirának újra magához édesgetni a gyereket.
{jcomments on}
