A Vásárhelyi Iskola egyik meghatározó alakja, Szalay Ferenc Rekviem a téesztagokért című festményével bővült az Emlékpont állandó kiállítása.
Nagy Imre művészettörténész az alkotás keddi bemutatásakor elmondta, hogy a tavaly elhunyt Szalay Ferenc festőművész alkotói munkássága ezer szállal kötődött az Alföldhöz és Hódmezővásárhelyhez. Legmeghatározóbb korszakában, az 1960-as és 1970-es években készült művei drámai erővel, szinte dokumentarista pontossággal ábrázolják a magyar parasztság sorsában és életvitelében bekövetkezett változásokat.
A magyar képzőművészetben is egyedülálló vállalkozás volt a téesz sorozat, amelyben krónikási hűséggel, történelmi, pszichológiai hitelességgel és személyes élmények birtokában jelenítette meg a mezőgazdaság átszervezésének, a „kényszerkolhozosítás” folyamatát – közölte a művészettörténész.
A sorozat záró alkotása az egyfajta összegzésnek is tekinthető, 1985-ben festett Rekviem a téesz tagokért című festmény. A szürrealizmust idéző, türkiz hátterű kompozícióban korábbi művek egy-egy motívuma – parasztajtó, tanyaablak, megfáradt, hajlott hátú idős parasztember – is föltűnik – fogalmazott Nagy Imre.
Az Emlékpont állandó képzőművészeti kiállításán, a közgyűjtemény Paraszt Párizs termében a Vásárhelyi Iskola jeleseinek – többek között Németh Józsefnek és Kohán Györgynek – a festményeit mutatják be, hangsúlyt helyezve a szocialista és az alföldi realista stílus különbségeinek bemutatására.
