Egy magyar-osztrák projektben a Duna bécsi szakaszán csatornát hoztak létre, amelyet hétfőn megnyitották a tudományos kutatást végző szakértők előtt.
A projektet a Budapesti Műszaki Egyetem és a bécsi Erőforrások és Alkalmazott Élettudományok Egyeteme (BOKU) kezdeményezte. A csatorna építése 2,6 millió euróba került, amelyet nagyrészt európai uniós forrásokból finanszíroztak
– közölte a Die Presse című osztrák napilap.
A 30 méter hosszú és 11 méter széles csatorna Bécs Brigittenau kerületében a Duna és a Duna-csatorna elágazásánál húzódik. Az itt lévő három méteres szintkülönbség miatt másodpercenként tíz köbméternyi vizet lehet átvezetni a kutatási célokra létrehozott csatornán, ahol a halak vagy az uszadék beáramlását hordalék- és uszadékfogókkal akadályozzák.
A kutatók a mesterséges folyóvíz megfigyelésével
olyan kérdésekre keresik a választ, minthogy a laboratóriumi körülmények között kiszámított értékekhez képest miért jut be gyorsabban az altalajba a Duna, és miért vándorolnak a folyón lefelé a Duna talaján fekvő kavicsok. A csatorna egyik szakaszán különböző korú fűzfákat ültettek el, hogy a vegetáció víztükörre gyakorolt hatását mérjék.
Emellett a szakértők az Ausztriában feltalált áramtermelő bójákat is tesztelni akarják a mesterséges folyóvízben. Ezek a „minierőművek” duzzasztógát segítsége nélkül nyernek ki áramot a vízből. A csatorna segítségével fény derülhet arra, hogy a Duna folyási sebessége miként változik az úszó készülékek körül. Erre azért van szükség, hogy később a Duna olyan szakaszán helyezhessék el a bójákat, ahol optimálisan fejthetik ki áramtermelő képességüket.
